Történelmi találkozó: Kína elnöke a tajvani ellenzéki vezetőjét fogadta

Ritka politikai találkozóra került sor Pekingben, ahol Hszi Csin-ping fogadta a tajvani ellenzék vezetőjét. A felek a béke és a stabilitás fontosságát hangsúlyozták, miközben Kína egyértelművé tette, hogy milyen feltételekkel képzelhető el a párbeszéd.

Hszi Csin-ping kínai elnök Forrás: AFP

Kína és Tajvan viszonya ismét a figyelem középpontjába került, miután Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben egyeztetett a tajvani ellenzék, a Kuomintang vezetőjével. A megbeszélésen a béke és a stabilitás fontossága került előtérbe, ugyanakkor világossá tették: Peking továbbra is saját területének tekinti a szigetet, és nem enged a függetlenségi törekvésekből – számolt be cikkében az Origo.

A tajvani ellenzéki vezető Cseng Li-vun találkozott Kína elnökével,  Hszi-Csi-pinggel. Fotó: AFP

Cseng Li-vun, a Kuomintang (KMT) jelenlegi vezetője egy évtized elteltével az első hivatalban lévő pártelnök, aki Kínába látogatott.

A kínai vezetés 2016-ban szakította meg a magas szintű kapcsolattartást Tajvannal, miután a Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje, Caj Jing-ven került hatalomra, mert nem fogadta el az egységes kínai nemzet elvét. A DPP bírálta Cseng útját is, azzal vádolva őt, hogy túlságosan engedékeny Pekinggel szemben. Kína Tajvant saját területének tekinti, és nem zárja ki, hogy akár erővel is megszerezze az autonómiával rendelkező szigetet.

Hszi a pekingi Népi Gyűlés Nagy Csarnokában tartott találkozón úgy fogalmazott, hogy a két párt vezetőinek célja a közös haza békéjének és stabilitásának megőrzése, a szoroson átívelő kapcsolatok békés fejlődésének elősegítése, valamint az, hogy az elkövetkező nemzedékek egy ígéretes jövő részesei lehessenek. Hangsúlyozta továbbá, hogy Kína kész fokozni az egyeztetéseket és a párbeszédet különböző szereplőkkel, köztük a KMT-vel is, ugyanakkor ennek feltétele Tajvan függetlenségének elutasítása.

Hszi azt is kijelentette, hogy a szoros két oldalán élők mind kínaiak, akik békét szeretnének.

Cseng válaszában kiemelte, hogy a kínai nemzet megújulása közös cél a térség mindkét oldalán élők számára, és ez szerinte hozzájárulhat a világbékéhez, valamint az emberiség fejlődéséhez.

A Hszivel folytatott, zárt ajtók mögötti tárgyalást követően Cseng sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a fiatal generációknak meg kell érteniük, hogy Tajvan függetlenségének elutasítása és az 1992-es konszenzus fenntartása segíthet a háború elkerülésében, a tragédiák megelőzésében, valamint az együttműködés és a béke megteremtésében. 

Az 1992-es konszenzus a KMT akkori vezetése és a Kínai Kommunista Párt között létrejött megállapodás, amely szerint „egy Kína” létezik, ugyanakkor lehetőséget ad ennek eltérő értelmezésére. A DPP következetesen elutasítja ezt a megállapodást, mert úgy véli, az veszélyezteti Tajvan szuverenitását.

A KMT hagyományosan szoros kapcsolatot ápol Pekinggel, bár egyes elemzők szerint Cseng mostani látogatási készsége eltér a korábbi vezetők visszafogottabb hozzáállásától a két oldal kapcsolatainak kezelésében. Peking nem hajlandó hivatalos egyeztetést folytatni Tajvan jelenlegi elnökével, Laj Csing-tével, akit „szakadárként” tart számon. Laj többször is hangsúlyozta, hogy fenn kívánja tartani a status quót a Tajvani-szoros térségében.

A kínai hatóságok és az állami média ugyanakkor támadják őt, „bajkeverőnek” és „háborús uszítónak” nevezve.

A tajvani lakosság többsége önálló nemzetként tekint magára, ugyanakkor sokan a jelenlegi helyzet fenntartását támogatják, vagyis sem az egyesülést Kínával, sem a hivatalos függetlenség kikiáltását nem tartják kívánatosnak.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: AFP)