Két nagy szervezetre sújtott le az Európai Unió dezinformációs vádak miatt

Az Európai Unió vezetése újabb határozott lépést tett az orosz dezinformáció elleni küzdelem részeként. Két szervezet került fel a szankciós listára, amely vagyonbefagyasztással jár, valamint az uniós magánszemélyeknek és szervezeteknek tiltott, hogy bármiféle anyagi támogatást nyújtsanak a listán szereplők számára. Moszkva határozottan visszautasította a vádakat, és az orosz álláspont szerint Brüsszel pusztán politikai megfontolásból járt el.

Az orosz elnök (Fotó: AFP)

Az Európai Unió több olyan orosz szervezet ellen hozott szankciós intézkedéseket, amelyeket propaganda és félrevezető információk terjesztésével hoztak összefüggésbe. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az uniós vezetés politikai érdekből cselekszik, és eltúlozza az orosz fenyegetést. Brüsszel két szervezetet vett célba: a kedden bejelentett döntés a Euromore médiaplatformra, valamint a Külföldön Élő Honfitársak Jogainak Támogatásáért és Védelméért Alapítványra (Pravfond) vonatkozik. A testület álláspontja szerint például a Pravfond jogi és elemzői munkáját rendszeresen felhasználták a Kreml dezinformációs kampányainak alátámasztására – számolt be róla az Origo az Independent cikkére hivatkozva.

Brüsszel – az orosz propaganda elleni küzdelem jegyében – fokozza a szankciós nyomást Moszkván
Fotó: AFP

A korlátozások értelmében az érintett szervezetek vagyonát befagyasztják, és az EU állampolgárainak, illetve cégeinek tilos pénzt vagy bármilyen gazdasági erőforrást biztosítani számukra. Moszkva visszautasítja az állításokat, és azzal érvel, hogy az uniós vezetők politikai haszonszerzés miatt nagyítják fel az orosz fenyegetést. Orosz tisztviselők szerint az EU rendszeresen korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát azzal, hogy betilt olyan médiaplatformokat, amelyek nem az európai narratívát képviselik. 

Az unió eddig összesen 69 személyt és 19 szervezetet sújtott szankciókkal olyan tevékenységek miatt, amelyek aláássák az EU és tagállamai alapvető értékeit, illetve veszélyeztetik a biztonságot, a stabilitást, a függetlenséget vagy az integritást.

Oroszországot azzal is megvádolták, hogy több európai és Európán kívüli választási folyamatba is beavatkozott. Ennek legismertebb példája a 2016-os amerikai elnökválasztás, amely kapcsán egyes amerikai hírszerzési források szerint Oroszország hekkertámadásokat és dezinformációs műveleteket indított – közvetlenül Vlagyimir Putyin utasítására – azért, hogy rontsa Hillary Clinton esélyeit és elősegítse Donald Trump hatalomra kerülését.

Mind Vlagyimir Putyin, mind Donald Trump határozottan tagadja, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)