A környék nagyon gazdag ásványkincsekben, s már más alkalmakkor is szembesültek a dilemmával, hogyan tudják gazdaságosan kitermelni a föld javait, mikor a régió emberi élet fenntartására alkalmatlan. Lüderitz és környéke a világ egyik leggazdagabb gyémántlelőhelye, a kutatásokat a dél-afrikai De Beers vállalat és a namíbiai állam közösen végzi. A part menti vizekben is folyik a keresés automata kutatóhajókkal, ez az egyik legnagyobb bevétele az országnak. Emellett a régi, romantikus, a gyémántláz idején épült, majd hamar kiürült városkákat is megmutatják a turistáknak jó pénzért.
Bányák földje
A sivatag uránércet is rejt, ráadásul sokat és könnyen kitermelhetőt. Az uránbányák Swakopmundtól mindössze hetven kilométerre találhatóak, viszonylag közel egymáshoz, a cudar vidéken a bányászoknak városkát is építettek. Namíbia a világ negyedik legnagyobb uránércexportőre, így talán meglepő, hogy a szinte élhetetlen vidék ilyen kincsekkel nem gazdagabb.
De Afrika logikája ilyen, a nyersanyagokkal bőven ellátott helyeken a lakosság ritkán érzi meg a maga bőrén a gazdagságot.
A nemzetközi óriáscégek ugyanis a helyi döntéshozókat igyekeznek rávenni arra, hogy őket támogassák, cserébe pedig hajlandóak ezt-azt megtenni. A korrupció így hatalmas lehetőséget jelent az egyes politikusoknak, akik aprópénzért eladják a vagyont érő koncessziót, az ország pedig alig részesül a sikerből. Namíbiában a szegények és gazdagok közötti szakadék még Afrikához képest is nagy.
A sivatagos ország egyike azoknak, amelyet az európai gyarmatosítás után az egyik szomszédja vett gyámsága alá. Valaha Délnyugat-Afrikaként német gyarmat volt, majd az első világháborút követően Berlintől elvették, de a Dél-Afrikai Unió megkapta mandátumterületként. A dél-afrikai gyámság nem segített sokat gazdaságilag, inkább a kommunista befolyás alá került Angolával szembeni háború során működött felvonulási területként. A régi német gyarmatra sokan költöztek a XX. század elején Németországból, akiknek a legnagyobb része később távozott, főként az őshazába vagy Dél-Afrikába, de egy nagyjából negyvenezer fős közösség ma is ott él Namíbiában, teljesen valószínűtlen német világot alkotva a sivatagban, sörözőkkel, Oktoberfestet ünnepelve, bőrnadrágot viselve, karácsonyi dalokat énekelve a déli félteke forró decemberében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!