Életének 89. évében, péntek reggel elhunyt V. Harald norvég király – jelentette be az oslói királyi palota hivatalos közleményben. Európa legidősebb uralkodója hosszan tartó, súlyos betegség után, családja körében, békésen távozott az Oslói Egyetemi Kórházban. Halálával egy korszak zárult le Norvégia történetében: V. Harald több mint 35 éves uralkodása alatt modernizálta a monarchiát, és az ország legfőbb egységesítő alakjává vált. A trónt fia, a gazdasági és családi viharok közepette hatalomra lépő Haakon herceg örökli.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
1/25
Egy kalandos uralkodás vége
V. Harald 1937. február 21-én született. Ő volt a skandináv állam első olyan uralkodója a 14. század óta, aki norvég földön látta meg a napvilágot. Gyermekkora azonban drámai fordulatot vett: a második világháború és a náci megszállás alatt a királyi család menekülni kényszerült, így a fiatal herceg éveket töltött svédországi és egyesült államokbeli emigrációban. A háború után tért vissza hazájába, ahol az Oslói Egyetemen és Oxfordban szerzett diplomát, emellett kiváló sportolóként három olimpián is képviselte Norvégiát vitorlázásban.
Fotó: JONAS EKSTROMER / TT NEWS AGENCY
Amikor 1991 januárjában, édesapja, V. Olaf halála után trónra lépett, Harald a „Mindent Norvégiáért” uralkodói mottót választotta, és ehhez élete végéig hű maradt. Bár a norvég királynak nincs tényleges politikai hatalma, ceremoniális és morális szerepe óriási.
Harald a modernizáció útjára lépett: ő volt az első, aki nyíltan szakított a merev királyi hagyományokkal, amikor hosszas küzdelem után feleségül vett egy polgári származású nőt, Sonja Haraldsent.
Uralkodása alatt a monarchia támogatottsága évtizedekig rendíthetetlen volt, köszönhetően közvetlen, mélyen humanista stílusának. Mindig megtalálta a megfelelő szavakat a nemzeti tragédiák idején. Felejthetetlen maradt a 2011-es, Anders Behring Breivik által elkövetett, 77 halálos áldozatot követelő terrortámadás utáni beszéde, ahol a templomban könnyezve, nemcsak királyként, hanem apaként és nagyapaként szólt a gyászoló nemzethez. Híres, progresszív beszédeiben nyíltan kiállt az LMBTQ+ jogok, a vallási sokszínűség és a menekültek befogadása mellett.
Bár az utóbbi években többször felmerült, hogy egészségügyi okokból lemondhat a trónról – különösen azután, hogy 2024-ben malajziai vakációja során szívritmus-szabályozót kellett beültetni neki –, Harald ezt határozottan elutasította. Úgy vélte, a norvég parlament előtt letett királyi esküje egy életre szól.
Fotó: JONAS EKSTROMER / TT NEWS AGENCY
A trónöröklés: viharos időkben lép színre Haakon király
Apja halálának pillanatában a korona automatikusan az eddigi régensre, az 53 éves Haakon hercegre szállt, aki mától Norvégia új uralkodója. Az új királynak azonban rendkívül nehéz politikai és társadalmi környezetben kell stabilizálnia a monarchiát.
Bár a norvég parlament 2026 februárjában elsöprő többséggel leszavazta a köztársaság bevezetését, maga a királyi intézmény történelmi krízisen megy keresztül. Alig néhány hónap alatt a királyság társadalmi támogatottsága 70 százalékról alig 60 százalékra zuhant a családot megrázó botrányok miatt.
Haakon király felesége, Mette-Marit hercegné az elmúlt időszakban komoly bírálatok kereszttüzébe került a Jeffrey Epstein elítélt amerikai pénzemberhez fűződő korábbi, ellentmondásos kapcsolatai miatt. Emellett Harald király lányának, Márta Lujza hercegnőnek házassága egy amerikai sámánnal szintén komoly presztízsveszteséget okozott az udvarnak.
Az új uralkodóra vár a feladat, hogy V. Harald modern, közvetlen szellemiségét megőrizve visszaállítsa a nép teljes bizalmát az ezeréves norvég monarchiában. A nemzeti gyászidőszak és a temetés részleteit a palota a következő napokban hozza nyilvánosságra, de az már bizonyos, hogy a világ számos vezetője és uralkodója érkezik majd Oslóba, hogy végső búcsút vegyen Skandinávia egyik legnagyobb hatású királyától.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Ez az első olyan helyzet a történelemben, hogy az Egyesült Királyságon belül viszonylag széles körű autonómiával rendelkező országok főminiszterei mind a függetlenség oldalán állnak.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!