Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A görög parlamenti pártok többsége egyetért abban, hogy Németországtól háborús jóvátételt kell követelni az 1941–44 közötti német megszállás idején elkövetett atrocitások miatt.
Az athéni törvényhozás tegnap vitatta meg, s várhatóan lapzártánk után szavazott annak a parlamenti különbizottságnak a jelentéséről, amely három éven keresztül vizsgálta a jóvátétel kérdését.
A bizottság megállapította, hogy a német seregek pusztításáért 288 milliárd euró jár Görögországnak, további 11 milliárd euró pedig azért a kikényszerített hitelért, amelyet az athéni központi bank 1943-ban nyújtott Berlinnek az észak-afrikai hadműveletek finanszírozásához.
A parlament döntése után a görög kormány minden rendelkezésére álló diplomáciai és jogi eszközt bevet, hogy Berlin eleget tegyen követeléseinek, mondta a Kathimerini című görög napilap szerint Nikosz Vucisz, a hellén parlament elnöke.
A Der Spiegel német hírmagazin úgy tudja, hogy Athén nemzetközi kampányt kezd és nemzetközi fórumok elé járul: a német parlamentben, az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban és az ENSZ-ben is felszólítják majd Berlint, hogy az ügyben tárgyaljon Athénnal.
A német kormány azonban minden bizonnyal el fogja utasítani a jóvátételt, ahogy azt korábban is tette. Berlin két megállapodásra hivatkozik: az egyiket 1960-ban kötötte az NSZK kormánya más európai országokkal, amelynek értelmében 115 millió német márkát (mai értékén 200 millió eurót) fizettek ki háborús jóvátétel címén Athénnak; a másik az 1990-ben kötött, úgynevezett kettő plusz négy szerződés, amely Németország újraegyesítésének nemzetközi feltételeiről szólt, s megállapította, hogy további jóvátételre nincs szükség.
A Deutsche Welle angol nyelvű német közszolgálati híroldalnak nyilatkozó Ulrich Battis jogászprofesszor szerint a kettő plusz négy szerződés éppen azt a célt szolgálta, hogy Németországnak ne kelljen békeszerződést aláírnia, ennek hiányában pedig – mivel még nincs béke – háborús jóvátételt sem kell fizetnie.
A januárban Athénba látogató Angela Merkel kancellár bocsánatot kért ugyan a náci pusztításért, de úgy vélte, a legjobb az lenne, ha „jó kapcsolatokat ápolnánk Görögországgal és úgy támogatnánk egymást, hogy az mindkét ország javára váljon”. A Der Spiegel által idézett szakértők szerint Athén végső soron a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat.
A négy évig tartó náci megszállás idején legalább 300 ezren haltak meg Görögországban: teljes falvakat irtottak ki a német seregek, rengetegen éhen haltak, megfagytak. Hetvenezer zsidót a megsemmisítő táborokba hurcoltak.
Tönkrement a gazdaság is: mire a németek elhagyták Görögországot, az ipar és az útvonalhálózat fele tönkrement – emlékeztet a Handelsblatt című lap.
A háborús jóvátétel követelését a 2015-ben hatalomra került szélsőbaloldali Sziriza vezetője, Alexisz Ciprasz kezdeményezte, aki a kettő plusz négy szerződést jogi trükknek nevezte.
A súlyos adósságválságba került, a nemzetközi hitelezők miatt megszorításokat bevezető Görögországban amúgy sem népszerű Németország, Merkelt például náciként ábrázolták azok a plakátok, amelyekkel a megszorítás ellen tüntetők vonultak fel.
Ciprasz azonban nem akarta felbőszíteni Görögország nemzetközi hitelezőit, ezért megvárta, hogy az euróövezet vezetői 2018 augusztusában bejelentsék: Athén sikeresen lezárta az utolsó segélyprogramját is, amelyről 2015 augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból.
Nyugati lapvélemények emlékeztetnek arra, hogy Görögországban és a szintén háborús jóvátételt követelő Lengyelországban idén ősszel parlamenti választásokat tartanak, márpedig a kárigény benyújtása a görög Szirizának, illetve a lengyel Jog és Igazságosság pártnak is szavazatokat hozhat.
A Sziriza a legfrissebb felmérések szerint 26-27 százalékos eredményre számíthat, vagyis tíz százalékponttal van lemaradva a legerősebb ellenzéki párttól, a jobboldali Új Demokráciától.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Erőszakkal kényszerített prostitúcióra nőket három testvér
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Rosszul érezte magát a hétvégén, meghalt az X-Faktor kisgyermekes énekesnője
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Történelmi BL-győzelmet aratott a Pick Szeged a Kielce otthonában
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
