Áthidalnák a nézetkülönbségeket

A brexit, illetve az unió bővítése is szerepelt Orbán Viktor és Emmanuel Macron tárgyalási pontjai között. Az országvezetők tegnap találkoztak Párizsban, ahol minden bizonnyal az elutasított magyar és francia biztosjelöltek ügye is szóba került.

A két vezető a biztonságpolitika és az uniós bővítés terén is talált közös pontokat Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor barátságos hangulatú munkaebéden vett részt tegnap a párizsi Elysée-palotában, ahol ­Emmanuel Macron francia elnökkel szinte valamennyi Európa előtt álló kihívásról, így a brexitről, az uniós költségvetésről, a közös migrációs politikáról, illetve a klímavédelem kérdéséről is egyeztettek. A körülbelül kétórás tárgyalás előtt Macron elnök optimista hangvételt ütött meg: szerinte bár vannak nézetkülönbségek közte és a magyar miniszterelnök között, a múltban számos alkalommal bebizonyosodott, hogy képesek ezeket áthidalni.

– Ma inkább arról szeretnék beszélni az elnök úrral, amiben egyetértünk – ezt már Orbán Viktor kormányfő mondta, aki a megbeszélés előtt újságíróknak arról is beszélt: Franciaország és Magyarország egyaránt a sikeres, gazdaságilag erős Európában érdekelt.

– A biztonság egy ilyen téma, itt a közép-európai és a francia álláspont közel van egymáshoz – fogalmazott Orbán, aki annak a reményének is hangot adott, miszerint „megértetné” Macronnal, hogy Magyarország más migrációs tapasztalatokkal rendelkezik, ezért a kontinens biztonságához is másfajta módon, de a szolidaritás jegyében járulhat hozzá.

A miniszterelnök azt is a francia elnök figyelmébe ajánlotta, hogy országunk elkötelezett az unió bővítése mellett.

– Európa biztonságát akkor tudjuk növelni, ha ezt a kaput lejjebb toljuk – hangoztatta, azt húzva alá, hogy jelenleg Magyarország jelenti az unió déli bejáratát.

A két vezető a biztonságpolitika és az uniós bővítés terén is talált közös pontokat
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A megbeszélésen borítékolhatóan szó esett a hamarosan munkába álló, új Európai Bizottságról is, bár Macron elnök tegnap meglehetősen szűkszavú volt a kérdést ­illetően. Mint mondta, mindenkinek érdeke, hogy egy erős bizottságot sikerüljön létrehozni.

Magyarország és Franciaország jelenleg hasonló cipőben jár, miután az Európai Parlament (EP) mindkét állam biztosjelöltjére (valamint a román aspiránsra) nemet mondott. Pedig a jelöltállítási folyamatban is volt egyeztetés az országvezetők között. Úgy tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök több alkalommal is az egyértelműen frankofón beállítottságú volt párizsi nagykövet, Trócsányi László jelöltségét ajánlotta Macron figyelmébe, akinek nem is volt kifogása a mára eltávolított volt igazságügyi miniszter ellen. Macron európai mozgásterét a francia Sylvie Goulard bukása mindenesetre csökkenti, miközben az Európai Parlament látszólag nem bocsátja meg könnyedén, hogy a francia elnök a májusi választásokat követően hallani sem akart az EP csúcsjelöltjei­ről.

– Nem ugyanakkora a súlya annak, ha a magyar, illetve ha a francia biztosra mondanak nemet – írta egy vezető uniós diplomatát idézve a német sajtó, egyúttal utalva arra, hogy az elszabadult hajóágyúként működő uniós parlament nemcsak hogy Macron elnök, de Merkel kancellár akaratának sem engedelmeskedett.

Ursula von der Leyennek pedig nemcsak amiatt kínos a kialakult helyzet, mert valószínűleg decembernél előbb nem áll munkába az általa vezetett bizottság, hanem amiatt is, mert a francia államfő a német számlájára írta Goulard bukását.

– Három jelölt nevét tettem le az asztalra. Von der Leyen asszony pedig azt mondta, hogy Sylvie Goulard-ral akar együtt dolgozni – fakadt ki még csütörtök este Macron, aki szerint Von der Leyen – aki brüsszeli források szerint valóban baráti kapcsolatot ápol Goulard-ral – még azt is megígérte neki, hogy az Európai Parlament néppárti, szociáldemokrata, illetve liberális frakciója is előre rábólintott a jelölésre. A francia elnök szerint ugyanis ő már ekkor jelezte, hogy összeférhetetlenségi kérdések merülhetnek fel, mivel Goulard-t fiktív foglalkoztatás nyomán vizsgálják. A szóban forgó parlamenti csoportok két legnagyobbika, a néppárt és a szociáldemokraták tegnap mindenesetre következetesen elutasították, hogy a jelöltek bármelyikére is előre igent mondtak volna.

Időkérés

Magyarország, Románia és Franciaország jelölései még mindig nyitottak – írta friss közleményében Ursula von der Leyen bizottsági elnök. „Nem téveszthetjük szem elől, mi forog kockán: a következő öt év döntő fontosságú lesz Európa számára. Meg kell küzdenünk a brexittel, a kereskedelmi ügyekkel, a közvetlen szomszédságunkban meglévő konfliktusokkal. Egyéb fontos kihívásokkal is szembe kell néznünk, mint a klímaváltozás, a digitalizáció és a migrációs hullámok” – emlékeztetett, majd hozzátette: mindezek fényében a folyamat valamennyi részesének megfontoltan kell cselekednie. A ködös megfogalmazás azt sejteti, hogy minimális esélye maradt annak, hogy október 23-án az EP szavazzon a jelenleg is foghíjas bizottságról.