Fejlődik Peking járványügyi rendszere

A kínai naptár hatvanéves ciklusokra bontja az időszámítást, 2020-al pedig éppen egy új intervallum vette kezdetét. A babonákra érzékeny ázsiai nép ilyenkor izgul, mivel megfigyeléseik szerint az évfordulót vagy nagyon jó, de inkább borzasztó események kísérik. – Beigazolódtak a pesszimista jóslatok. Katasztrófa ez az év – mondja Csen (Chen), egy pekingi, Közép-Kelet Európát kutató agytröszt munkatársa. A fiatal kutató a nyugat-kínai Csöcsiang (Zhejiang) tartományból származik, ahol júniusban egy gázpalackokat szállító teherautó karambolozott. A rakomány lángot kapott, a robbanásban tizenkilenc ember vesztette életét. Történt mindez akkor – mutat rá Csen – , amikor a fővárosban éledezni kezdett a koronavírus-járvány második hulláma. A hatóságok június 14-én kezdték el tömegesen tesztelni a Peking élelmiszerellátásában fontos, Hszinfadi piac dolgozóit, majd három nappal később pedig bejelentették: 137 új koronavírusos fertőzöttet regisztráltak. – Aggodalomra ad okot, hogy a járványügyi vizsgálatok szerint a betegséget halak hordozhatták – folytatta Csen. Bár a második hullám első páciense valóban lazacot vásárolt a piacon és a kórokozót megtalálták a halpultokon, kutatók szerint valószerűtlen, hogy az állatok hordozhatták a vírust. A kínai sajtót azonban foglalkoztatta a második hullám eredete, virológiai vizsgálatokra hivatkozva ezért több cikkben is állították, a kórokozó génállománya részben nyugati eredetre utal. Mindez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy napokkal a hétfői EU-Kína csúcstalálkozó előtt éttermek, nagyobb boltok vegyék le az európai halárukat kínálatukból.

A nemzetközi közvéleményt azonban inkább a második hullámmal szembesülő pekingi járványügyi intézkedések érdekelték. Okkal, hiszen a kormány most sokkal finomabb lépéseket tett: nem zárták le az egész várost, helyette körzetekre bontva kezelték a vírus elhárítását. Kedden emelték meg a magas veszélyhelyzetű térségek számát, ebbe a kategóriába így négy környéktartozik. További negyvenhárom körzet kapott közepes veszélyhelyzetű besorolást. A hatóságok ugyanakkor korlátozták a légiforgalmat, valamint felfüggesztették az oktatást több iskolában is. Nagyüzemben indult el a tesztelés, ehhez az ország több pontjáról a fővárosba csoportosítottak át egészségügyi eszközöket és szakembereket. A hatóságok szerdai közlése szerint tizenegy nap alatt 2.4 millió koronavírus tesztet csináltak a Pekingben kialakított, 124 egészségügyi központban. Mindez ráadásul csak töredéke a tényleges kapacitásnak, naponta egymillió szűrést tud elvégezni a megerősített tesztelési infrastruktúra.

Az intézkedések eredménye már ma megmutatkozott, mikor a hivatalos statisztikák jelentős csökkenésről számoltak be. Míg kedden huszonkét új esetet regisztráltak az országban, egy nappal később már csak tizenkettőt, az optimista becslések a következő napokban újabb enyhülést jósolnak. A nyugati sajtót ezért egyre inkább már az foglalkoztatja, hogy nemzetközi modellként szolgálhat-e a második hullám kezelésében Kína? Erről tartott ma online konferenciát a befolyásos berlini Kína-kutató intézet, a Merics. Egy most készült elemzésük szerint elsősorban a tömegesen gyűjtött személyes adatoknak köszönheti sikerét Peking, a járványügyi megfigyelőrendszernek ugyanis ott nincsenek jogi korlátai. – A társadalmi megfigyelőrendszert Kína évek óta építi, ezt az előzetes tudást nagyon jól használta a járvány során – mondta kérdésünkre Katja Drinhausen, a jelentés egyik készítője. A panelbeszélgetés több résztvevője is hozzátette, Európa ezért nem tud tanulni Kínától, saját járványügyi rendszerét kell fejlesztenie.