Magyarország is nyerhet az emírségek és Izrael békéjén

Szinte még meg sem száradt a tinta az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti történelmi megállapodáson, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma máris Abu-Dzabiba látogatott. Az időzítés nem is lehetne jobb, hogy Egyiptom és Jordánia után harmadik arab országként az emírségek is rendezte viszonyát a zsidó állammal, nem csupán diplomáciai siker, de óriási gazdasági lehetőség is.

Abu-Dzabi, 2020. szeptember 8. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) találkozója az egyesült arab emírségekbeli Abdullah bin Tuk al-Mari gazdasági miniszterrel a Gazdasági Minisztériumban, Abu-Dzabiban 2020. szeptember 8-án. MTI/KKM/Borsos Mátyás Fotó: KKM/Borsos Mátyás

– Ha az olajban gazdag arab országok óriási tőkeállománya találkozna az izraeli technológiával, az alapjaiban írhatná újra a térség gazdaságát – világított rá Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Világgazdaság hasábjain. Ebből pedig mások is profitálhatnak.

Magyarország ebben a versenyben jó pozícióból indulhat, hiszen régóta a zsidó állam egyik legközelebbi európai szövetségese, miközben az utóbbi években az Egyesült Arab Emírségekkel is egyre szorosabbra fűztük a kapcsolatokat. Ennek keretében Abu-Dzabi tavaly nagykövetséget nyitott Budapesten, megrendezték a gazdasági vegyes bizottság második ülését, valamint több légi járattal kötötték össze az országokat (bár ezek most a koronavírus-járvány miatt szünetelnek).

Az emírségek máris hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere a térségben Izrael és Egyiptom után.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint gazdasági kapcsolataink kezdenek új életre kelni, az elmúlt öt évben kivitelünk 55 milliárd forintról 66 milliárdra nőtt. Igaz, van hová visszaküzdenünk magunkat, hiszen a 2010-es évek elején még ennek sokszorosa volt a kereskedelmi termékforgalom, amelyre a Nokia-gyár bezárása mért komoly csapást.

Hogy hazánk hol rúghat labdába? A hét emírség szövetségének gazdasága már korántsem csak a kőolajra és a földgázra épül. – Amíg 2009-ben az Öböl-ország jövedelmének 85 százaléka kőolaj- és földgázexportból származott, addig 2018-ban már csak 30 százalék volt ez az arány – emlékeztetett Abu-Dzabiban Szijjártó Péter is.

https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/photos/a.109743703851522/197987748360450/?type=3&theater

Az országaink közötti 2015-ös együttműködési megállapodás több szektort megcélzott, amelyek közül kiemelkedett a vízgazdálkodás. Az eredeti tervek szerint idén Dubajban rendezték volna meg a világkiállítást, de a koronavírus miatt ezt az eseményt is a jövő évre halasztották. A rendezvényre a magyar kormány 21 milliárd forintot különített el, megjelenésünk központi témája a víz lesz, amelytől a magyar vízgazdálkodási technológiák piacra lépését remélik a vízproblémákkal küzdő Egyesült Arab Emírségekben és a tágabb térségben.

Ami a most született megállapodásokat illeti, Szijjártó Péter arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy legfontosabb fejleményként a Tungsram leányvállalatot hoz létre Abu-Dzabiban és egy gyárat épít négymillió dollár értékben, amelyhez a magyar kormány is pénzügyi támogatást biztosít. – A Tungsram már több megrendelést kapott a közvilágítási rendszerek modernizálására több várostól az Egyesült Arab Emírségekben, és azt várják, hogy ha ez a gyár megvalósul, újabb itteni városok fogják használni a cég termékeit saját közvilágításuk modernizálásához – magyarázta. Ezenkívül együttműködésre kínál még lehetőséget az energetika, valamint a térség múlt hónapban üzembe állított első nukleáris erőműve is.

Egy uniós tagország külügyminiszteri vizitje a gazdasági dimenzión túl természetesen politikai üzenetet is hordoz.

– Ez nagyon jó hír Magyarországnak is, mert minél inkább béke és nyugalom van ebben a térségben, annál kevésbé valószínű migrációs nyomás kialakulása innen Európa felé

– mutatott rá az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti viszony rendezése kapcsán Szijjártó Péter.

A megegyezés után a magyar diplomácia vezetője az elsők között egyeztetett Abdalláh bin Zajid Al Nahajan sejk külügyminiszterrel, aki személyesen is sokat tett a történelmi alkuért. Szijjártó Péter akkor biztosította kollégáját arról, hogy Magyarország támogatni fogja az emírségek megválasztását az ENSZ Biztonsági Tanácsába (BT) és a világszervezet Emberi Jogi Tanácsába is. Az ENSZ BT-be – ahol gyakori téma a palesztinkérdés – az öt állandó tag mellé választanak a közgyűlésen rotációs alapon két évre további tízet, földrajzi alapon elosztva a helyeket. Az Egyesült Arab Emírségek utoljára 1986-87-ben töltötte be a tisztséget. Az Emberi Jogi Tanács 47 tagú, a megválasztott országok mandátuma három évre szól.