Német úton megy előre a magyar haderőfejlesztés

– Katonai vonalon Magyarország a legjobb barátja Németországnak – véli Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Az elemző szerint a magyar haderőfejlesztési terv, a Zrínyi 2026 kidolgozása is a német féllel egyeztetve történhetett, katonai beszerzéseink 30-40 évre kötik össze a két országot. Csiki Varga Tamást a Bundeswehr fejlesztéséről is kérdeztük.

Leopard 2 páncélosok dübörögnek majd hazánkban is Fotó: Reuters

– Nemrég jelent meg átfogó tanulmányuk Németország biztonság- és védelempolitikájáról. Ebben talán a legszembetűnőbb elem a 2032-es fejlesztési program: a német haderőt egyebek mellett hadihajókkal, tengeralattjárókkal és vadászbombázókkal is felszerelnék. Milyen geopolitikai célok állnak emögött, és mennyire reálisak e nagyra törő tervek?

– Németországnak jelenleg is vannak ilyen fegyverei. Igaz ugyanakkor, hogy nem mindegyik hadra fogható, ezért újakat is be kell szerezniük, és szükség van technológiai modernizációra is. Ami az ambíciókat illeti, azok hátterében elsősorban gazdasági megfontolás áll. A német gazdaság fejlődése nagyrészt annak köszönhető, hogy biztosított a kereskedelem a nemzetközi hajózási útvonalakon. Ennek hosszú távú megőrzése az a magyarázat, amelyet Berlin nyíltan kommunikál. A másik, mögöttes érv az orosz fenyegetés visszaszorítása. Ha konfliktus lenne Euró­pában, az egyetlen meghatározó európai hatalom a Balti-tengeren továbbra is Németország.

Leopard 2 páncélosok dübörögnek majd hazánkban is
Fotó: Reuters

– Mennyire felkészült a német gazdaság a haderőfejlesztés végrehajtásához?

– A 2021-es német védelmi költségvetés a jelenlegi, 2019-eshez képest csökkenést jelez. Ugyanis az a NATO-tagokkal szemben megfogalmazott elvárás, miszerint a védelmi költségvetés GDP-arányosan meg kell hogy haladja az éves büdzsé két százalékát, Németországban jelenleg elképzelhetetlen. Politikai akadályt jelentenek a nagykoa­líció adta szűk keretek, de nem adott a társadalom támogatása sem. A másik probléma, hogyha a németek a védelmi költségvetésüket a kétszázalékos küszöbig tágítanák, akkor a ráfordított összeg a mostani 43,2 milliárdról 67 milliárd euró­ra emelkedne. Ez bőven meghaladja a franciák vagy a britek büdzséjét. Adódik tehát a kérdés: vajon az európai szövetségesek a történelmi tapasztalatok alapján mennyire örülnének annak, ha Németország évente ilyen összegeket költene fegyverkezésre?

– A korábbi védelmi miniszter, Ursula von der Leyen – a kijelölt európai bizottsági elnök – idején voltak problémák a költségvetés tervezésével, a pénzek elköltésével. Ez német sajátosság lenne?

– A védelmi tervezésnél mindig két kényszertényező okozza a legnagyobb kihívást. Először is a munkaerőpiac elszívóhatása. Ha a Bundeswehrnél nem növelik folyamatosan a fizetéseket, a katonák elmennek máshova dolgozni. Magyarországon is jellemző, hogy a fegyveres szervek egymás elől szipkázzák el a képzett munkaerőt. Mivel ebben a szakmában a kiképzés igen nagy költséggel jár, az a legnagyobb baj, ha a frissen szolgálatba állt katonák korán leszerelnek. Ezért sem véletlen, hogy a németek korábban kilátásba helyezték, megnyitják a Bundeswehrt az ­uniós tagállamok állampolgárai előtt is. Meglátjuk, hogy a magyar hadsereg Leopard 2 harckocsira kiképzett katonáit ­sikerül-e megtartani. A másik kényszertényező a modernizációval járó magas fenntartási költség. Egy új fegyver, a modern technológia megvásárlása hosszú távon, jelentősen terheli a büdzsét, amivel számolni kell. Mindenekelőtt azonban el kell tudni költeni ezeket a pénzeket, márpedig Németországban a ­2017-es költségvetésből nagyjából 600 millió euró, a 2014–15-ös években pedig egymilliárd euró maradt meg. Utóbbi a teljes magyar védelmi költségvetésnek felel meg: ekkora összeg került vissza az államkasszába. Ezzel a problémával a Bundeswehr 2013 óta küzd. Először menesztették a vezetőséget, majd rájöttek, hogy a baj strukturális természetű, ezért kiszervezték a feladatot magáncégeknek. Ez azonban újabb botrányokhoz vezetett.

– Hosszú távon viszont megtérülhetnek az erőfeszítéseik, hiszen Németország egyre meghatározóbb fegyverexportőr.

– A fegyverkereskedelmet illetően a német politikában 2014-re ment végbe a hangsúlyváltás. Azt megelőzően íratlan szabály volt, hogy válságövezetekbe nem exportálnak úgynevezett nehéz haditechnikát. Ezt követően azonban Szaúd-Arábiának, Indonéziának is nagy mennyiségben adtak el például Leo­pard 2 harckocsikat, amiből belpolitikai vita is kerekedett. A német hadiipar exportbevétele fokozatosan emelkedik, különösen ami a nagy eszközöket illeti. A másik nagy projekt a többnemzeti fegyverkezési programok, mint a német–francia harckocsi, a Frankentank, de van közös vadászgépfejlesztésük is. Ahhoz azonban, hogy ezek létre is jöjjenek, nagyon komoly kompromisszumokat kell megkötni minden oldalon.

– Hol helyezkedik el a magyar hadsereg a német haderőfejlesztési programban?

– Több ponton is kapcsolódunk a német elképzeléshez. A 2032-es program kulcseleme a többnemzetiség, mivel az európai nemzetek gazdasági, illetve társadalmi okokból nem képesek ütőképes hadseregeket fenntartani. Az ezredforduló óta ez nem is volt általános cél, de a 2014-es orosz–ukrán konfliktussal megváltozott a helyzet. A had­erőfejlesztés 10-15 éves folyamat, a kelet-közép-európai térségben pedig bármi megtörténhet a következő húsz évben. A németeknél az ez irányú gondolkodás az úgynevezett keretnemzet-koncepciót szülte, ami a 2032-es haderőfejlesztés alapja. Lényeg, hogy az adott ország fenntartja a teljes spektrumú haderejét, a kisebb országok pedig különböző képességekkel tagozódnak be. A német haderőstruktúrához jelenleg holland és cseh egységek kapcsolódnak, illetve – rajtunk kívül – szó volt lengyel és román képességek integrálásáról. Idén politikai döntés született egy közép-európai hadosztály-parancsnokság létrehozásáról. A magyarok ezen keresztül fognak csatlakozni a német haderőhöz.

– Hazánkban is komoly haderőfejlesztés zajlik, nagy mennyiségben vásároltunk német technikát. Ez már a keretrendszer-koncepción belüli folyamat?

– A magyar haderőfejlesztési program, a Zrínyi 2026 tervezése vélhetően már a németekkel egyeztetve történt. Márpedig a haditechnikai beszerzés 30-40 éves elköteleződést jelent, vagyis döntésével Magyarország a következő évtizedekben Németország „legjobb barátja” lesz – katonai vonalon mindenképpen. Erre utal, hogy látványosan javulni kezdett a korábban meglehetősen fagyos viszony. A következő nagy fegyverrendszer a páncélozott szállítójárművek beszerzése, ebben a kérdésben is logikus választás lenne a német Pumák vásárlása. Szempont lehet ugyanakkor az Egyesült Államokkal fenntartott – egyébként védelempolitikai téren igen jó – kapcsolat is.

– Az, hogy a németek ambicionálják magukat, nem szül hosszú távon feszültséget az Egyesült Államokkal?

– A kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok mennyire marad elkötelezett Európa mellett. Kelet-Európában verseng egymással Oroszország, Európa és az Egyesült Államok, ennek következtében erősödött a térségben az amerikai katonai jelenlét. Annak ellenére, hogy a Trump adminisztráció ostorozza az európai szövetségeseket, Washington most elkötelezettebb, mint 10 évvel ezelőtt. Ugyanakkor Washington a csendes-óceáni térségre helyezi át figyelmét. Az európai gondolkodás azzal tervez, hogy mi történik akkor, ha az Egyesült Államok húsz év múlva már nem tudja megmenteni Európát.