Német úton megy előre a magyar haderőfejlesztés

– Katonai vonalon Magyarország a legjobb barátja Németországnak – véli Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Az elemző szerint a magyar haderőfejlesztési terv, a Zrínyi 2026 kidolgozása is a német féllel egyeztetve történhetett, katonai beszerzéseink 30-40 évre kötik össze a két országot. Csiki Varga Tamást a Bundeswehr fejlesztéséről is kérdeztük.

Leopard 2 páncélosok dübörögnek majd hazánkban is Fotó: Reuters

– A védelmi tervezésnél mindig két kényszertényező okozza a legnagyobb kihívást. Először is a munkaerőpiac elszívóhatása. Ha a Bundeswehrnél nem növelik folyamatosan a fizetéseket, a katonák elmennek máshova dolgozni. Magyarországon is jellemző, hogy a fegyveres szervek egymás elől szipkázzák el a képzett munkaerőt. Mivel ebben a szakmában a kiképzés igen nagy költséggel jár, az a legnagyobb baj, ha a frissen szolgálatba állt katonák korán leszerelnek. Ezért sem véletlen, hogy a németek korábban kilátásba helyezték, megnyitják a Bundeswehrt az ­uniós tagállamok állampolgárai előtt is. Meglátjuk, hogy a magyar hadsereg Leopard 2 harckocsira kiképzett katonáit ­sikerül-e megtartani. A másik kényszertényező a modernizációval járó magas fenntartási költség. Egy új fegyver, a modern technológia megvásárlása hosszú távon, jelentősen terheli a büdzsét, amivel számolni kell. Mindenekelőtt azonban el kell tudni költeni ezeket a pénzeket, márpedig Németországban a ­2017-es költségvetésből nagyjából 600 millió euró, a 2014–15-ös években pedig egymilliárd euró maradt meg. Utóbbi a teljes magyar védelmi költségvetésnek felel meg: ekkora összeg került vissza az államkasszába. Ezzel a problémával a Bundeswehr 2013 óta küzd. Először menesztették a vezetőséget, majd rájöttek, hogy a baj strukturális természetű, ezért kiszervezték a feladatot magáncégeknek. Ez azonban újabb botrányokhoz vezetett.

– Hosszú távon viszont megtérülhetnek az erőfeszítéseik, hiszen Németország egyre meghatározóbb fegyverexportőr.

– A fegyverkereskedelmet illetően a német politikában 2014-re ment végbe a hangsúlyváltás. Azt megelőzően íratlan szabály volt, hogy válságövezetekbe nem exportálnak úgynevezett nehéz haditechnikát. Ezt követően azonban Szaúd-Arábiának, Indonéziának is nagy mennyiségben adtak el például Leo­pard 2 harckocsikat, amiből belpolitikai vita is kerekedett. A német hadiipar exportbevétele fokozatosan emelkedik, különösen ami a nagy eszközöket illeti. A másik nagy projekt a többnemzeti fegyverkezési programok, mint a német–francia harckocsi, a Frankentank, de van közös vadászgépfejlesztésük is. Ahhoz azonban, hogy ezek létre is jöjjenek, nagyon komoly kompromisszumokat kell megkötni minden oldalon.

– Hol helyezkedik el a magyar hadsereg a német haderőfejlesztési programban?

– Több ponton is kapcsolódunk a német elképzeléshez. A 2032-es program kulcseleme a többnemzetiség, mivel az európai nemzetek gazdasági, illetve társadalmi okokból nem képesek ütőképes hadseregeket fenntartani. Az ezredforduló óta ez nem is volt általános cél, de a 2014-es orosz–ukrán konfliktussal megváltozott a helyzet. A had­erőfejlesztés 10-15 éves folyamat, a kelet-közép-európai térségben pedig bármi megtörténhet a következő húsz évben. A németeknél az ez irányú gondolkodás az úgynevezett keretnemzet-koncepciót szülte, ami a 2032-es haderőfejlesztés alapja. Lényeg, hogy az adott ország fenntartja a teljes spektrumú haderejét, a kisebb országok pedig különböző képességekkel tagozódnak be. A német haderőstruktúrához jelenleg holland és cseh egységek kapcsolódnak, illetve – rajtunk kívül – szó volt lengyel és román képességek integrálásáról. Idén politikai döntés született egy közép-európai hadosztály-parancsnokság létrehozásáról. A magyarok ezen keresztül fognak csatlakozni a német haderőhöz.

– Hazánkban is komoly haderőfejlesztés zajlik, nagy mennyiségben vásároltunk német technikát. Ez már a keretrendszer-koncepción belüli folyamat?

– A magyar haderőfejlesztési program, a Zrínyi 2026 tervezése vélhetően már a németekkel egyeztetve történt. Márpedig a haditechnikai beszerzés 30-40 éves elköteleződést jelent, vagyis döntésével Magyarország a következő évtizedekben Németország „legjobb barátja” lesz – katonai vonalon mindenképpen. Erre utal, hogy látványosan javulni kezdett a korábban meglehetősen fagyos viszony. A következő nagy fegyverrendszer a páncélozott szállítójárművek beszerzése, ebben a kérdésben is logikus választás lenne a német Pumák vásárlása. Szempont lehet ugyanakkor az Egyesült Államokkal fenntartott – egyébként védelempolitikai téren igen jó – kapcsolat is.

– Az, hogy a németek ambicionálják magukat, nem szül hosszú távon feszültséget az Egyesült Államokkal?

– A kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok mennyire marad elkötelezett Európa mellett. Kelet-Európában verseng egymással Oroszország, Európa és az Egyesült Államok, ennek következtében erősödött a térségben az amerikai katonai jelenlét. Annak ellenére, hogy a Trump adminisztráció ostorozza az európai szövetségeseket, Washington most elkötelezettebb, mint 10 évvel ezelőtt. Ugyanakkor Washington a csendes-óceáni térségre helyezi át figyelmét. Az európai gondolkodás azzal tervez, hogy mi történik akkor, ha az Egyesült Államok húsz év múlva már nem tudja megmenteni Európát.