A megfenyegetett létesítmények között van az orosz parlament alsóháza, az osztankinói tévétorony és a Rosszija Szevodnya állami médiaügynökség.
A TASZSZ hírügynökség, bár nem nevezett meg konkrét számot az állítólag veszélyeztetett objektumokkal kapcsolatban, „tömeges fenyegetésről” írt, amelynek célpontjai között a moszkvai rendőrparancsnokságot, a kommunista párt és a magát liberális demokratának nevező szélsőjobboldali párt székházát is megemlítette.
Az értesüléseket ellenőrzik, az épületekből kivezetik az embereket.
A TASZSZ hétfőn arról számolt be, hogy a Vörös teret és a GUM-áruházat kiürítették a biztonsági szolgálatok gyakorlata miatt. Május 5-én névtelen bombafenyegetések miatt az orosz főváros több mint 20 objektumát evakuálták, köztük több nagyobb üzletközpontot és a Moszkva-City két felhőkarcolóját is.
Május elsején a labdarúgó világbajnokság döntőjének otthont adó Luzsnyiki Stadiont kellett átvizsgálni utólag hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt.
Április végén hasonló okból a jekatyerinburgi Jelcin-központból kellett mintegy 300 embert kimenekíteni. A hónap közepén Szentpéterváron 14 bíróságról és hat hajóról kellett evakuálni az ott lévőket. Március 19-én hasonló okok miatt átkutatták a moszkvai metróhálózat több mint 200 megállóját.
Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint 800 hamis fenyegetés futott be Moszkvában. Egyedül február 5-én mintegy 700 objektumot kutatattak át, ami 165 ezer embert érintett. Robbanószerkezetet sehol nem találtak.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Izvesztyija című napilapban március 25-én megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés futott be az orosz hatóságokhoz, a legtöbb közülük külföldről. Kijelentette, hogy mintegy 400, robbantással fenyegetőző „telefonos terroristát” és e-mail-küldőt sikerült beazonosítani, közülük többek ellen büntetőeljárás indult.
2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkező telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban kezdődtek újra.
Az RBK február végén azt írta, hogy amíg két évvel ezelőtt a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkeztek, addig idén a fenyegetők az e-mailt részesítették előnyben.
