Az Európai Bizottság június végéig tető alá hozná az uniós zöld igazolványok rendszerét, köznapi nevén a vakinaútlevelet. Arról az Európai Parlament (EP) június elején szavazhat
– hangzott el az EP állampolgári jogi (LIBE) bizottságának keddi ülésén, ahol Didier Reynders igazságügyi biztos ismertette a képviselőkkel a bizottsági javaslat részleteit. Utóbbit az Európai Bizottság március közepén hozta nyilvánosságra. Az akkori bejelentéssel összhangban Reynders a szakbizottságban kedden is arról beszélt, hogy
téves „vakcinaútlevélnek” nevezni a digitális és papíralapú formában is elkészülő dokumentumokat, ugyanis a cél, hogy ne csak a beoltottak, hanem valamennyi uniós állampolgár élhessen a blokkon belüli mozgás szabadságával.
– Minden EU-állampolgárnak joga van a zöldigazolványhoz – mondta a liberális politikus, megerősítve, hogy a negatív PCR-teszttel rendelkezők, a betegséget már leküzdők, valamint a beoltottak csoportjait látnák el az ingyenes igazolással. Arról, hogy melyik vakcinák után járna a dokumentáció, azt mondta: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével rendelkező oltóanyagokat automatikusan el kellene fogadni, az EMA zöld jelzésével nem rendelkező vakcinák esetében pedig minden tagállam saját hatáskörében nyilváníthatja majd védettnek az ezekkel beoltott európaiakat. Az EU-ban jelenleg kettő, az orosz Szputnyik V, és a kínai Sinopharm vakcináját alkalmazzák így: ismert, hazánkban mindkettővel zajlik az oltás.
Didier Reynders kedden arra is emlékeztetett: a Szputnyik V esetében minden esély megvan rá, hogy az egy ponton uniós forgalmazási engedélyt kap.
Didier Reynders liberális igazságügyi biztos
Fotó: Európai Parlament
Azok az EU-állampolgárok, akiket harmadik országokban oltottak be EMA által engedélyezett oltóanyaggal, minden bizonnyal szintén megkapják majd a zöldigazolványt.
Szakértők szerint bizonyos szempontból elhamarkodott az oltási igazolványokról szóló átfogó vita, ugyanis jelenleg az Európai Unió lakosságának rendkívül alacsony, mindössze 15,7 százaléka kapta meg a koronavírussal szembeni oltóanyag első dózisát. A keddi bizottsági ülésen ennek margóján az is téma volt, hogy a tagállamokban a PCR-tesztek ára általánosságban túl magas ahhoz, hogy ne beszélhessünk az oltásellenesek hátrányos megkülönböztetéséről. A felvetésre Reynders elmondta,
az EU természetesen minél szélesebb tesztelési lehetőséget szeretne biztosítani, ám a PCR-tesztek árának ügye alapvetően tagállami kompetenciába tartozik.
Közben az Európai Bizottság keddi tájékoztatóján előkerült a kínai Sinopharm-oltóanyag hatékonyságának kérdése, ám a brüsszeli végrehajtó testület az arról szóló médiatalálgatásokat nem kommentálta, mondván: egy olyan oltóanyagról van szó, amely jelenleg nincs benne az EU portfóliójában.
