A résztvevők szórakoztatásáról 60 busócsoport 1600 busója és egyéb maskarása gondoskodik, de emellett a fesztivál idejére 350 népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt a Duna-parti városban árusításra – közölte az MTI-vel csütörtökön Hegedűs Emese, az esemény egyik főszervezője. Mint elmondta, a busójárás hat napja alatt mintegy 35 helyszínen reggeltől estig nyolcvan programra várják az érdeklődőket.
A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelőadás, sokacbál, busó lakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozás és kiállítás is neves művészek által készített busóálarcokból.
Március elsején Versendi Kovács József és vendégei koncerteznek a Kossuth Filmszínházban, másnap immár huszonhatodik alkalommal rendeznek magyar bált – tette hozzá Hegedűs Emese, kiemelve, hogy másnap ugyanott a Scheider Lajos népdaléneklési verseny után a Sebő együttes muzsikál.
A közönség zenei szórakoztatásáról a programsorozat alatt – mások mellett – még a Babra, a Bánát, a Bácska, a Poklade és a Dunavkinje együttesek, valamint a sokác népdalokat éneklő Menyhárt Éva gondoskodik.
A fő programokat március 3-án, farsangvasárnap rendezik: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén.
Hegedűs Emese arra is felhívta a figyelmet, hogy március 2-án és 3-án baba-mama melegedőket is nyitnak a Kossuth Filmszínházban és a Széchenyi téri általános iskola épületében.
A szervezők arra számítanak, hogy az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára éppen tíz évvel ezelőtt felvett busójárás rendezvényeire – hat nap alatt – az elmúlt évekhez hasonlóan legalább 80-100 ezer ember lesz kíváncsi.
A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
