Badacsonyi Sándor 1949. július 1-jén született Budapesten. 1967-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban Percz Jenő József képzőművész osztályában. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1969-ben festőművész szakon kezdte el, de végül 1974-ben sokszorosító grafikai szakon diplomázott. Mestereinek Vezér Józsefet, Bernáth Aurélt, Ék Sándort, Raszler Károlyt és Rozanits Tibort vallotta.
Olajjal, akvarellel, temperával, pasztell és vegyes technikával is szívesen dolgozott, jelentős műveket jegyez a litográfia, mezzotinto, akvatinta és linómetszet műfajban, de a rézkarcai, rézmetszetei és festményei a legismertebbek. Festményeit számos csoportos kiállításon, többek között Berlin, Bécs, Graz, Frankfurt, Oslo, Stockholm, Antwerpen, New Orleans, Chicago, San Francisco, Torino, London és Sydney rangos kiállítótermeiben is láthatta a közönség. Egyéni tárlataival jelentős magyar galériákban és kiállítóhelyeken mutatkozott be.
A Pesti Vigadóban április 13-ig hét olajfestményt, míves rézmetszeteket, rézkarcokat és akvatintával készült műveket csodálhat meg a közönség, a Bálna Budapest Művészeti Központban található Boda Gallery of Artban március 14-ig látható tárlaton pedig a mester impozáns olajfestményeit. Mindkét kiállítást érdemes megtekinteni, így átfogóbb képet kap a látogató e különleges életműről, több alkotás kompozíciói és motívumai – például a Madárkereskedők, a Jövendőmondó, a Skizofrén Savonarola – különböző technikákban köszön vissza, az Isteni színjáték című olajfestmény-sorozat pedig szintén így válik teljessé.
– Versenyre kívánt kelni a klasszikus mesterek technikai tudásával, jóllehet tartalmi vonatkozásában nem törekedett kilépni a hetvenes évek óta familiárissá vált magánmitológia világából. Abban az időben, amikor Badacsonyi Sándor más kanonizált festők közismert képeihez fordult, hogy azok szüzséit részleteiben a sajátjaiként kezelje vagy a másik művész szellemiségét megidézze, az európai művészettörténetben heves indulatokat gerjesztett az eltulajdonítás művészi eljárásmódjáról. Leonardókat és Delacroix-kat fest anélkül, hogy a megtévesztés vagy a hamisság igényével nyújtaná át őket a közönségnek – mutatott rá Keppel Márton Péter művészettörténész a Hommage á Badacsonyi című tárlat megnyitóján.
