Ezt az épületet táncszínházi feltételek szerint alakították ki. Nagyon komoly fejlődésen ment keresztül például a színpadtechnika, a lámpapark. A színpadok padlózatára is ügyeltünk, egy duplalengő borovi fenyő táncpadló segíti a táncosok ízületeinek egészségét.
– A közönséget mennyire sikerült átszoktatni a Várból az új helyszínre?
– Ez egy átmeneti időszak. 2014-ben költöztünk ki a Várból, és mostanáig ideiglenes helyszíneken játszottunk. Nagy segítségünkre volt, hogy a Müpában játszott, évente körülbelül száz előadást ez az átmeneti időszak nem befolyásolta. Az új helyszínt természetesen be kell vezetni, a 2019/20-as évad alkalmával, reményeink szerint az átállás megtörténik. A Millenáris Park bevett és kedvelt helye a budapestieknek, a park látogatói is bejöhetnek a táncszínház előterébe; így álmodtuk meg, hogy egy olyan nyitott kulturális tér legyen, ahová szívesen belépnek az emberek, akár csak egy kávéra. Fontos szempont volt, hogy egy olyan vendéglátóegység üzemeljen itt, ahová akkor is bejöhetnek az emberek, hogy ha nem a tánc miatt jönnek, és ha már vendégeink egy kávéra, akkor előbb-utóbb, reményeink szerint, vendégeink lesznek az előadásainkon is.

Fotó: Teknős Miklós
– Milyen gyermek- és ifjúsági programokkal segítik a színházi nevelést?
– Mindig is figyeltünk a gyerekekre és az iskolásokra; a gyermekeknek szóló meseelőadásokon túl egy saját stílust építettünk föl, alapozva a színházi nevelésre (Theather Education). Magyarországon több együttes is dolgozik ezzel a nemzetközi módszerrel, mi a Közép-Európa Táncszínház táncosait és a Káva Kulturális Műhely drámapedagógusait hívtuk segítségül, és egy olyan előadást hoztunk létre, ahol táncszínházi eszközökkel ismertetjük meg a gyerekeket. Azért is szeretem ezeket a foglalkozásokat, mert a 14–20 év közötti fiatalokat nagyszerűen meg tudjuk szólítani általuk.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!