Az Ifipark 1961-ben nyílt és 1984-ig működött, a magyar rockzene születésének egyik bölcsője volt; a néhány évvel ezelőtt restaurált Várkert Bazárban a rockos idők emlékét nem törölték el, hanem koncertsorozattal idézték meg: eddig a „nagyvadak”, a Budai Ifjúsági Park egykori fellépői voltak műsoron, idén mellettük az új nemzedék tagjai is bemutatkoznak.
Az első fellépő egy ilyen ifjú titán formáció: az Ivan and the Parazol június 23-án koncertezik, az est vendége pedig nem más, mint Tátrai Tibor lesz. Utánuk július 5-én Kovács Kati, július 22-én az Edda Művek és július 26-án Zséda lép fel Horváth Charlie-val. Szeptember 13-án Deák Bill Gyula koncertezik, ő a legjobb számaiból válogat, elhangzik például a Rossz vér, a Hosszú lábú asszony, a Kőbánya blues, valamint az István, a király két dala is. Ám a koncertsorozat egyik legérdekesebb eseményének a szeptember 12-i Ős-Bikini-koncert ígérkezik: az 1982-től 1985-ig működött alternatív punkrock formáció öt eredeti tagja (Nagy Feró, Vedres József, Szűcs Antal Gábor, Németh Alajos, Németh Gábor) 1983 óta nem zenélt együtt.
A Piramis a rendezvénysorozat záróeseményén, szeptember 21-én áll színpadra, és A nagy buli 2.0 címmel ad műsort. A csapat szinte napra pontosan negyven évvel ezelőtt az Ifiparkban rögzítette legendás koncertlemezét, A nagy bulit. – Most pedig eljátsszuk a negyven évvel ezelőtti koncert dalait, valamint az 1981-es lemez, az Erotika néhány dalát is. Néző voltam én is az 1978–1979-es Piramis-koncerteken, és minden vágyam volt, hogy egyszer köztük lehessek a színpadon – mondta a Várkert Bazárban tartott keddi sajtótájékoztatón Nyemcsók „Csoki” János, aki tíz éve a Piramis énekese.

Fotó: Bach Máté
Lapunknak adott rövid interjújában még elmondta, hogy a magyar rockzene történetében ez volt az első élő koncertfelvétel, amely bakelitlemezen is megjelent. – Akkor már nem volt elvárás, hogy csak fehér ingben és nyakkendőben lehet bemenni az Ifiparkba. Hiába telt el negyven év, határozottan emlékszem, hogy szandálban, farmerban és gézingben voltam. Arra is emlékszem, hogy szinte egy gombostűt nem lehetett ledobni, annyira tele volt a nézőtér, amikor pedig elkezdődött a koncert, olyan hangosan énekelt a tömeg, hogy alig hallottam a zenekart. Én is végig énekeltem, minden dalt kívülről tudtam, és már akkor tudat alatt arra készültem, hogy egyszer itt leszek. Minden nagylemez megjelenésénél – valamilyen indokkal – egy hétig nem mentem iskolába, és megtanultam a legújabb számokat – fejtegette Nyemcsók János, aki szerint a jó zene és a jó szöveg mellett nagyon fontos volt, hogy jó fazonok jelentek meg a színpadon, vagyis a zenekar is jól nézett ki.