Nemzetközi régészeti konferencia kezdődött a hun korról

Háromnapos nemzetközi régészeti konferencia kezdődött csütörtökön a hun korról a Magyar Nemzeti Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Régészettudományi Intézete szervezésében.

Az „Attila's Europe? Structural transformation and strategies of success in the European Hun period” elnevezésű konferencián a magyar kutatók mellett erdélyi magyar, román, szerb, horvát, szlovén, cseh, lengyel, német és orosz kutatók mutatják be új kutatási eredményeiket – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum csütörtöki közleményében.

A szervezők tájékoztatása szerint a szakértők érdeklődése amellett, hogy kiterjed az európai hun hatalom területére, a konferencia homlokterében az al-dunai terület és Kárpát-medence kutatása áll. Mint írják, a térség a hun birodalom nyugati végén egyszerre centrális tér és határrégió, katonai felvonulási terület és sűrűn lakott vidék volt.

A hun kor ma talán a népvándorlás kori régészet leggyorsabban fejlődő területe, amelyben a napvilágra kerülő új leletanyagok lehetőséget adnak a korszak folyamatainak újra- és átértelmezésére.

A 4. század végétől az 5. század közepéig tartó időszak az európai történelem egyik legdinamikusabb, nagy horderejű változásokat hozó időszaka volt, az első olyan korszak, amikor a nagy civilizációs centrum, a Mediterráneum északi pereme került – ekkor még csak rövid időre – a szubkontinensen és vonzáskörzetében zajló események középpontjába – olvasható a múzeum közleményében.