Az igazságot kutató püspök

Ma avatják fel Dávid Ferenc püspök (1520?—1579) első egész alakos szobrát, Gergely Zoltán alkotását. A Magyar Unitárius Egyház alapítójának szülővárosában, Kolozsváron állított emléket. Dávid Ferenc eddig legismertebb ábrázolása Körösfői-Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című festménye, de hiteles portré nem maradt fenn a több mint négy évszázaddal ezelőtt élt egyházfőről.

Körösfői-Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című kép Forrás: Bíró Sára

Körösfői-Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című képe
Fotó: Havran Zoltán

A tordai országgyűlés már 1568 januárjában kimondta: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ő értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”

János Zsigmond halála után azonban az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlést követően érvénybe lépett az újabb hitújítások tilalma. Ez alapján Báthory Kristóf fejedelem 1579-ben perbe fogta Dávid Ferencet. A Magyar Unitárius Egyház alapítóját életfogytiglani fogságra ítélték, és a dévai várbörtön foglyaként halt meg. Halálára az első nyilvános megemlékezést csak háromszáz év múlva, 1879-ben a székelykeresztúri zsinat alkalmával tarthatták meg. 1998-tól azonban az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet évente emlékzarándoklatot szervez Déva várába.

Nem tudni, hogyan nézett ki Dávid Ferenc, mert nem maradt róla hiteles ábrázolás. Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) A tordai országgyűlés című festményén látható ugyan a püspök alakja, de a festő valójában az idősödő Liszt Ferencről mintázta a vallásalapító portréját. Amikor az egyház szoborpályázatot írt ki, nem volt elvárás, hogy bármi módon viszonyuljanak az ismertté vált korábbi ábrázolásokhoz.

Körösfői-Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című kép
Fotó: Bíró Sára

A szakemberekből álló bizottság Gergely Zoltán szobrászművész pályázatát választotta ki. „Nem hitbeszédet kellett írjak” – válaszolta a szobrászművész az erdélyi Krónika lapnak arra a kérdésre, hogy csíki katolikusként nem okozott-e gondot másik felekezet szellemiségébe helyezkedni. Korábban ő készítette el Szász Domokos református püspök és Márton Áron római katolikus püspök gyulafehérvári szobrát, szarkofágját is. „Számomra Dávid Ferenc dinamikus, szellemiségében az igazságot, a meg nem alkuvást kereső ember. Ezt a fajta dinamizmust mindenképp szerettem volna kifejezésre juttatni, ezért ez nem statikus szobor, hanem egy megmozduló, lépő ember” – mondta a Krónikának.

A Gergely Zoltán által ábrázolt Dávid Ferenc a bal kezében könyvet tart, jobbját pedig kinyilatkoztató, megszólító tartással nyújtja felénk. A 2,65 méter magas bronzszobor egy 90 centiméteres andezittalapzaton áll – jelképesen – a templom és az iskola között.