A festőfejedelemről másképp

Munkácsy Mihály nevére több magyar város is hívószó: Debrecenben van többek között a Trilógia, Békéscsabán pedig a festőóriás relikviáit s kisebb rajzait, festményeit is őrzik.

Olyan fotó is látható a Golgotáról, amelyen modellként maga Munkácsy van keresztre feszítve Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Munkácsy Mihály nevére több magyar város is hívószó: Debrecenben van többek között a Trilógia, Békéscsabán pedig a festőóriás relikviáit s kisebb rajzait, festményeit is őrzik. Most a két város múzeuma összefogott, és Munkácsy más/kép(p) címen kiállítást rendezett a debreceni Déri Múzeumban.

A tárlaton megismerhetjük Munká­csy Mihály kiteljesedő művészetét, alkotói módszerét, különös tekintettel a Trilógia egyes képeinek létrejöttére. Az 1881-es Krisztus Pilátus előtt című festmény a legkorábbi alkotás, ezt követte az 1884-es Golgota. Talán a festő és felesége, Cécile Papier de Marches itáliai nászútján született a gondolat: hatalmas vásznakon kellene megfesteni vallásos témákat, például Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Megtudhatjuk, hogy a festő felhasználta a kor legújabb technikáját, a fotográfiát is. A festmény több tucat életnagyságú alakját egyenként válogatta ki, a kívánt testtartásban le is fényképezte, s e fotók alapján állt össze a kompozíció. Sokszor még a megvilágítás is olyan maradt a festményen, mint amilyen a fényképen volt. A lehető legnagyobb hitelességre törekedett.

Olyan fotó is látható a Golgotáról, amelyen modellként maga Munkácsy van keresztre feszítve
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Látható egy olyan fotó is a Golgotáról, amelyen maga Munkácsy van keresztre feszítve – persze a tenyere nincs átszögezve, a csuklóján meghurkolt kötél tartja két kezét a keresztfán, mint ahogyan a kész festményen is az egyik latorét. E kép készítésekor egyébként baleset is történt, a kereszt eltörött, a modell pedig lezuhant és súlyos sérüléseket szenvedett. (Érdekes: a festő válla és karja sokkal izmosabb volt, mint a kész képen látható, Jézus Krisztust alakító modellé. A festő nyilván nem akarta, hogy a látvány a testiség, az izmok felé vigye el nézőjét.) Hasonló módszerekkel készült az Ecce homo című kép is, amelyet 1896-ban mutattak be.

A kiállítás másik része a festő relikviáiból s életének más mozzanatait dokumentáló anyagokból áll. Útlevelén a foglalkozás megjelölése: festész…

Munkácsy és a felesége élénk társadalmi életet élt Párizsban, fogadásai­kon olykor 200-400 meghívott is részt vett. Egyik ilyen alkalomról a korabeli lapok fényképet is közöltek: a zongoránál Liszt Ferenc játszik, mögötte a festő felesége áll. Utóbbit egyébként a francia sajtó Madame Reclamnak nevezte el, aki – ma így mondanánk – kiváló píárt csinált férjének.

Végül egy tanács a múzeumlátogatóknak: akár látták már valaha, akár nem, a kiállítás két szintjének megnézése után feltétlenül menjenek be a Trilógia termébe. Ilyen ráhangolódás után ugyanis még erősebben hat ránk a három festmény.

A kiállítás december 31-ig látogatható a debreceni Déri Múzeumban.