Csizmár Edina kiemelte: Borvendég Zsuzsanna történész elmondása alapján Forró Mariannból több évtized alatt sem múlt el az 1950-es években beleivódott félelem. Akkoriban folyamatosan megfigyelték őket és nem mindennapi események áldozatává váltak: tudtukon kívül kreált kémhistóriába keveredtek, erre vonatkozóan pedig a hatalom szisztematikusan bizonyítékokat gyártott.
Kifejtette: a történetből kiderül, hogy Tumbász Ákos költői lelkű fiatalember volt, aki lázadó gimnazistaként a füzeteibe rendszerellenes verssorokat firkált, a hatalom ezért tekintett rá ellenségként. Forró Mariann gyakorló katolikusként ugyancsak rendszerellenesnek számított akkoriban. A köréjük szerveződő koncepciós kémper megbénította a mindennapjaikat, miközben mindkettőjükben mindvégig élt a remény egy szebb és jobb jövő iránt, hogy boldogan éljenek és családot alapítsanak. Egyházi esküvőt kötöttek, de ezt akkoriban nem ismerték el. Forró Mariann a férje kivégzéséről csak a kiszabadulása után szerezett tudomást. Haláláig nem tudta feldolgozni és lezárni ezt a tragédiát: nem kezdett új életet – magyarázta a rendező.
Hangsúlyozta, hogy egy konkrét emberi történet bemutatása révén a fiatalokhoz közelebb kerülhetnek ennek a sötét korszaknak a megtorlásai és viszonyrendszerei.
Elmondta azt is, hogy eredeti forrásanyagok segítségével dramatikus, játékfilmes elemek felhasználásával mesélik el a történetet: eredeti levelezéseken, archív fotókon, az Állambiztonsági Levéltár hiteles dokumentumain, iratain és történelmi visszaemlékezéseken keresztül. A film címe is Tumbász Ákos halála előtt írt búcsúleveléből való – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!