Ötvenéves a szentendrei Új Művésztelep

Kiállítással ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a szentendrei Új Művésztelep. A tárlat péntektől látható a szentendrei Ferenczy Múzeumban.

Forrás: MTI2019. 11. 14. 20:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rappai Zsuzsa művészettörténész, a kiállítás ötletadója és létrehozója az MTI-nek elmondta, hogy az 1969 őszén átadott Kálvária úti művészkolónia méltatlan módon kevésbé ismert, mint az 1929-ben alapított Régi Művésztelep. Ez indította arra, hogy a fél évszázados jubileum alkalmából megmutassa, mekkora értéket képvisel a modern kori Szentendre művészkolóniája.

Az Új Művésztelep létrejöttét annak köszönhette – folytatta a kurátor -, hogy az 1960-as évekre a Régi Művésztelep nyomán „a festők városának” tartott Szentendre vonzereje megkopott, és ennek újraélesztésére a döntéshozók az akkor 11 ezer lakosú kisvárost jelölték ki Pest megye kulturális központjának. A program fontos része volt egy új művésztelep felépítése, a kismúzeumok idetelepítése, és ekkor alapították meg a Skanzent is.

Az Új Művésztelepen az ország különböző pontjairól érkező fiatal, pályakezdő festők, grafikusok, szobrászok, textiltervezők és keramikusok – elsősorban művészházaspárok – nyertek pályázati úton műtermes lakást. Szentendréről csak Deim Pál és Pirk János kapott műtermet a városi tanácstól.

Az Új Művésztelep lakói nem tudtak olyan egységes csoporttá válni, mint a Régi Művésztelep alkotói. Az új telep ugyanis mesterséges képződmény volt, amely politikai döntés alapján jött létre. Más alkatú, eltérő ízlésű művészekből tevődött össze – mutatott rá a kurátor, hozzátéve, hogy ezek a különbözőségek eredményezték azt a stiláris és műfaji sokszínűséget, amely mindmáig a kolónia jellegzetessége.

A Ferenczy Múzeum összes termében rendezett kiállítás a művésztelep tizenkét „virtuális” műtermét jeleníti meg egykori és mai lakóinak alkotásaival. A csaknem 300 festmény, grafika, érem, szobor, kisplasztika, kerámia, textil és fotó mellett plakátokat, meghívókat, személyes fotókat, tárgyakat és az alkotásokhoz használt eszközöket is kiállítanak.

A múzeum belső udvarán Farkas Zsófia színes műanyag szobrai láthatók, amelyeket a szobrászművész kifejezetten a tárlatra készített. A vetítőteremben Erős Péter rendező-operatőr Deim Pálról, Pirk Lászlóról, Gy. Molnár Istvánról és Kocsis Imréről készült videófilmjeit vetítik. A kiállításra sikerült két olyan alkotást is megszerezni, amelyek a forgatás alatt készültek – tette hozzá Rappai Zsuzsa.

A február elejéig látható tárlaton a látogatók megismerhetik az Új Művésztelep eddigi összes tagját, a műtermek bérlőit: Deim Pált, Gy. Molnár Istvánt, Jávor Piroskát, Asszonyi Tamást, Czakó Margitot, Hajdú Lászlót, Bálint Ildikót, Lukoviczky Endrét, Pirk Jánost, Pirk Lászlót, Rényi Krisztinát, Kisfalusi Mártát, Kocsis Imrét, Kocsis Esztert, Ligeti Erikát, Farkas Zsófiát, Kóka Ferencet, Kapusi Gábort, Papachristos Andreast, Rajki Lászlót, Rózsa Pétert és Nagy Kriszta x-T-t.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.