A két szerepet megformáló Für Anikó Vizynéje feledhetetlen alakítás, de annyiban talán hálás szerep az övé, hogy ő a legemberibb figurája a drámának. Kosztolányi az asszony lelki folyamatait bontja ki leginkább, különös kötődését a cselédlányhoz. A Zsigmond Emőke által játszott Édes Anna titok marad, majd egy nagyon erős, jól eltalált metaforikus képpel osztja ki a darab végén mindenkinek, ami jár.
A Vizy házaspárt ábrázoló tortát szeli fel, amelyből aztán mindenki elveheti a maga szeletét, a töltelék meg csurog, akár a vér egykor Krisztinavárosban a Vizy házaspár nagypolgári otthonának hálószobájában.
Kosztolányiné Harmos Ilona a múlt századelőn egy novellaötletet ajánlott férjének egy tökéletes cselédlányról, aki végül meggyilkolja gazdáit. Az 1926-ban kiadott regényről a kritikusok akkor is tudták, hogy jóval több, mint az úr-szolga elnyomás vagy vidék kontra urbánus dráma.
Azonban, hogy hova vezet és mennyire aktuális itt és most a mű által közvetített létmagány és a képmutató kapcsolatok jelensége, arra az Örkény Színház darabja mutatott rá bátor színpadi nyelven és az utóbbi évek megfogalmazásai közül a legátélhetőbben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!