Egy letisztultabb világba visz el a Madrass készülő új lemeze

A 2007-ben Budapesten alakult Madrass magyar folk-rock együttes a közelmúltban hat új számot rögzített, melyek egy későbbi nagylemez alapját képezik. A saját szerzemények mellett különleges, felemelő élményt kínál a Madrass Psalmus Hungaricus-átirata, amely a magyarság összetartozásának fontosságát hangsúlyozza a zene és a költészet segítségével.

Forrás: Madrass

A Madrass zenekar jelenleg az Északról Délnek című albuma megjelentetésével foglalkozik, a munka- és szervezési folyamatokat szakította – átmenetileg – félbe a koronavírus okozta válsághelyzet.

Az új Madrass-szerzemények egyik felét 2019 júniusában vették fel, a másikat 2020 januárjában, a hangmérnöki munkát – mint ahogyan korábban, úgy most is – Hidasi Barna végezte. Az Alvadrottningen című intro, a Délnek, a Zápor, a Rabmadár, a Psalmus Hungaricus VI. és az Északról a zenekar tervei szerint egy későbbi LP alapját képezik. A zenét Fehér Nóra (ének), Dombó Szabolcs (dob), Haraszti Mátyás (ének, akusztikus gitár), Horváth Attila (elektromos gitár), Hricsovinyi Tamás (basszusgitár) és Temesvári Bence (hegedű, ének, gitár) felállású Madrass együttes jegyzi, kivéve a Psalmus Hungaricus VI. című dalt, amelyet a Mind1 zenekar szerzett eredetileg. A dalszövegeket Hricsovinyi Tamás írta, az említett kivétel sorainak szerzője pedig Dsida Jenő.

A svéd nyelvű bevezető (amely egy skandináv tündérkirálynőre utal) mellett a rockzenei alapot mindegyik szerzeményben magyar népdalmotívumok, balkáni népzenei és világzenei hagyományok fűszerezik. A fülbe csengő dallamok során a vokális részeket domináns gitár- és hegedűjáték egészíti ki. A korábban ismert erőteljes madrassos zenei világ most harmonikusabb formát ölt, mint ahogy a Délnek című dalukban is elhangzik, amelyben egy letisztultabb világba úgy visz el a muzsika, mint a „vitorlák a szélben”. A szövegek is ezt erősítik: az élet olyan mélyebb összefüggései villannak meg a sorokban, mint amelyeket az értékhordozó kapcsolatok jelentenek, olyan fontos gondolatokkal átitatva, mint a szabadság vagy más sorskérdések. Az új számok felvétele mellett a korábbiak közül – némileg átértelmezve, élő koncertfelvétel ízét adva – újra rögzítették a jelenlegi énekesek tolmácsolásában a Hulljatok levelek és a Vihar után, valamint a Mosolygós című dalokat is.

Fotó: Madrass

Az újonnan rögzített hat dal harmonikusabbnak, kisimultabbnak tűnik. Az a hallgató benyomása, hogy zenei értelemben kevésbé fogalmaztak nyersen, mint korábban. Erről a finomabb hangolásról Temesvári Bence, a zenekar hegedűse így nyilatkozott: – A finomságot én inkább egyfajta összetettségnek, sűrűbb zenei szövetnek fordítanám. Az új dalok, a korábbi rockosabb megfogalmazáshoz képest többet merítenek a világzene készlettárából. Ez egyrészt a formációban történt változás miatt is van, másrészt pedig több lehetőségünk és időnk volt a hangszereléssel foglalkozni. Köszönhető ez annak, hogy hatan vagyunk, nem csak a stúdióban, de élőben is lehetőségünk van komplexebb hangszeres megoldásokra. Ez a finomodás tulajdonképpen zeneileg egy nagyobb felbontásra történő átállást jelent. Több részlet, több finom megoldás került a dalokba.

A Madrass Vihar után című nagylemeze tele volt feszültséggel, fájdalommal, most pedig mintha egy enyhülést adó világba tartanának. Temesvári Bence ezt így magyarázza: – Valóban, a Vihar után egy ütős lemez, tele erős dalokkal, melyek karakterben egymástól jobban elkülönülnek. Az Északról Délnek ezzel szemben konzisztensebb, majdnem hogy koncepciólemez. Egyedül a Psalmus Hungaricus VI. lóg ki a sorból, amely egy fantasztikus dal újratolmácsolása. A többi dal viszont hasonló zenei világban kalauzol minket végig. A természet megérint minket a dalok hallgatása közben és a szöveg-zene párosa segít minket elrepülni az elképzelt tájra.

Fotó: Madrass

A Rabmadár és a Magyarok zsoltára (Psalmus Hungaricus VI.) azt jelzi, hogy dominánsabban jelenik meg a dalaikban az összetartozás-tudat fontossága és ennek van áthallása a mostani járványhelyzetet illetően is, annak ellenére, hogy mindkét dal jóval korábban született.

A szokásos madrassos megszólalás szerint a magyar folk-rock és underground elemek mellett a balkáni népzene is fontos szerepet kapott, a világzenei megoldások jelentős szereppel bírnak a dalokban.

Az Alvadrottningen című intro Haraszti Mátyás énekes-gitáros szerzeménye. Ezzel kapcsolatban Temesvári Bence elárulta, hogy mivel haraszti Mátyással gyerekkoruk óta közös szenvedélyük a fantasyk világa, a skandináv mitológia megmozgatta a képzelőerejüket.

– A skandináv mítoszokban elképesztően nyers, olykor durva természeti erő rejlik. Nem volt kérdés, hogy a lemezt innen indítjuk – a Föld születésétől, az ősi korok homályából kezdjük az utunk – nyilatkozta a hegedűs.