A hitéleti kérdéseken túlmenően aktuális közéleti, tudományos és kulturális témákkal is foglalkoztak, amelyek a társadalom teljes spektrumára kiterjedtek. Rangos szerzőgárdát alkalmaztak: a nevesebb egyházi szerzőkön kívül Apponyi Albert, Herczeg Ferenc vagy Gárdonyi Géza is publikált a lapban. Jelentős hatása miatt a Magyar Kultúra évfolyamai pontos lenyomatai a korszak szinte teljes szellemi és kulturális életének.
Bangha tevékenységének másik fontos pontja volt 1918 januárjában a Központi Sajtóvállalat megalapítása. A katolikus lapok kiadására közadakozásból részvénytársaságot alapítottak, amelynek vezérigazgatója Baranyay Lajos lett. A Központi Sajtóvállalat adta ki egyebek mellett a Nemzeti Újságot, az Új Nemzedéket, a Képes Krónikát, a Déli Hírlapot, az Új Lapot és az Egyházi Lapokat, a német nyelvű Neue Postot, valamint könyvkiadással is foglalkoztak.
Bangha széles körű tevékenységének fontos része volt irodalmi munkássága: több mint 80 könyve jelent meg, ezek közül legjelentősebbek a Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Jézus istenségének bizonyítékai, A katolikus egyház krisztusi eredete, Világnézeti válaszok, Világhódító kereszténység. Kiemelkedő munkája az 1931 és 1933 közt az ő szerkesztésében megszületett négykötetes Katolikus Lexikon.
Élete utolsó nagyobb munkája a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezéséhez kapcsolódik.
A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!