A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében.
A szobrászművészt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is saját halottjának tekinti. Mint hétfői közleményükben áll, Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója.
Kő Pál Perespusztán született 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetéknevével, Maczky Levente Lajosként iratkozott be. A Kő Pál nevet 1961-ben vette fel.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el, mestere Somogyi József volt. 1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta volt kiállító művész. 1978 óta tanított a Képzőművészeti Főiskolán (2000 óta Magyar Képzőművészeti Egyetem), 1991-től egyetemi tanár volt, majd 1992-1996 között rektorhelyettes. 2009 óta volt az egyetem professor emeritusa.
Az Emmi közleményében felidézik, hogy Kő Pál legismertebb munkái közé tartozik a Gellért-hegy Szent István király szobra és a balatonfüredi Antall József-emlékmű. Részt vett a Vatikánban felállított Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborműveinek megalkotásában, továbbá ő készítette a mohácsi történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, sírjeleit.
A szobrász 1986 óta vezette a hevesi művésztelepet. 1990 és 1995 között a Kossuth-díj, valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt.
A Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke volt 1993 és 1996 között. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996 óta a Lyukasóra képzőművészeti rovatvezetője volt. 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt.
Számtalan díjjal ismerték el munkásságát: például 1975-ben Munkácsy Mihály-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat, 2006-ban Prima Primissima díjat, 2014-ben pedig Nemzet Művésze címet kapott.
