Az összmagyarsággal együtt emlékezik a közmédia Trianonra

A trianoni békediktátum 100. évfordulóján a közmédia minden csatornája és online felületei megemlékezik a magyar történelem egyik legtragikusabb napjáról. A Duna Televízió és a Kossuth rádió egész napos műsorfolyammal készül, amelyben az unitárius egyházi szertartás, a parlament emlékülése és a köztársasági elnök ünnepi beszéde mellett természetesen helyet kap az emlékharangozás közvetítése és A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi dráma.

Június 4-én többször is jelentkeznek az elcsatolt országrészekből, s megszólalnak a határainkon túl élő honfitársaink. A Trianonhoz kapcsolódó filmek mellett, művészek, tudósok, közéleti emberek vallanak arról, mit jelent nekik az összetartozás. Este negyed kilenctől a Duna Televízió Rátóti Zoltán főszereplésével mutatja be A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát. A film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttséget képviselve mondott 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárását követően.

Szintén a Dunán láthatják először a nézők a Kossuth térre megálmodott Trianon-emlékművet, amelynek augusztusban avatnak fel. A szerkesztők közreadnak egy különleges, örök érvényű hangfelvételt, amellyel az egykori vallás és közoktatási miniszter Klebelsberg Kunó üzent kora fiataljainak Trianon kapcsán. 15 óra 25 perctől a Wettstein-napló című dokumentumfilmből – a béketárgyalásokban résztvevő Wettstein János diplomata hagyatékának köszönhetően – részletesen megismerhetjük a magyar békedelegáció öt hónapi munkájának legfontosabb mozzanatait. 18 óra 40 perctől pedig Koltay Gábor Hétköznapi Trianon címet viselő dokumentumfilmjét vetítik, amelyben két fiatal a békediktátum okai után kutat Versailles-ban és az erdélyi Bonchidán.

A közmédia nézői követhetik a Parlament emlékülését és Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédét, valamint beszámolókat láthatnak minden határon túli eseményről.

A Kossuth adó délelőtt rádiós hidat hoz létre, ami összekapcsolja az elcsatolt részeken dolgozó kollégákat. A diktátum aláírásának időpontjában, 16 óra 30-kor, a Duna, a Duna World és a Kossuth hullámhosszán megszólalnak a harangok.

Az M5-ön egész nap ismert művészek beszélnek az összetartozás fontosságáról, 21 óra 20 perctől pedig történészek vitatják meg Trianon okait és következményeit, próbálják megértetni, hogy miként tudott a magyarság egy ilyen, szinte példa nélküli tragédia után megmaradni, erősödni és létrehozni a nemzeti egységet.

A nap folyamán a Petőfi rádió minden órában lejátszik egy felvételt egy-egy határon túli, emblematikus magyar zenekartól, a napi top 15-ös slágerlista június 4-én kizárólag magyar dalokból áll majd, a Minek nevezzelek? című magyar műsorban Boros Csaba kizárólag külhoni szerzeményekből válogat.

A Bartók rádió a Muzsikáló műsorfolyamban a határon túli magyarsághoz, a Kárpát-medencéhez köthető zenékkel jelentkezik. 20.53-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának határon túli magyar szerzők műveiből összeállított hangversenye kerül adásba.

A Dankó Rádió reggel 6 és este 8 között óránként több határon túli magyar dalszerző, előadó muzsikáját sugározza, s az anyaországon kívüli magyarságához kapcsolódó zenék is felcsendülnek, valamint minden órában egy-egy határon túli vendéggel beszélgetnek a műsorvezetők. A 17 és 18 óra között jelentkező Tudod-e még az én nótám című műsor teljes egészében a külhoni hallgatóké, itt nyílik alkalmuk bővebben beszélni magyarságukról, kapcsolatukról Magyarországgal. A csatorna 19 és 20 óra között Rudolf Schuster korábbi szlovák államelnökkel magyar nyelven készült interjút ad közre.

Az M2 gyerekcsatornán a Hetedhét kaland ifjú készítői videótelefonon hívják fel határon túl élő barátaikat, megvitatva, mit is jelent az összetartozás. A beszélgetések közben sok minden kiderül a régi Magyarországról. s hogy a határok két oldalán élő gyerekeket nem csupán a közös anyanyelv kapcsolja össze.

Az [email protected] email címre vagy a [phone]-as telefonszámra SMS formájában bárki személyesen üzenhet rokonainak, barátainak, éljenek akár a Kárpát-medencében vagy a világ másik felén.