– A Patrónus Alapítvány megrendelésére készített új turulszobrot a sátoraljaújhelyi magyar kálváriára, melyet ma adnak át. Stílusa a Vereckei-hágón álló honfoglalási emlékműére emlékeztet.
– A helyszín is nagyon hasonlít Vereckéhez, hisz egy hegy, egy kilátó. Innen gyönyörűen látszik a város és a Felvidék, jó időben még az ungvári hegyek is. A magyar kálvárián korábban volt egy turulszobor, de a kommunizmusban lebontották. A megrendelők azt hitték, hogy egy bronz turult készítek, de abból már rengeteg van az országban, és amikor megláttam a helyszínt, nyilvánvalóvá vált, hogy a hegyoldalban eltűnne a szobor, messziről nem látszana.
– A hatalmas kőturul viszont Felvidékről is látszik. Ez volt a cél?
– A szobor szimbolikusan 896 centiméter magas, a honfoglalás emlékére. Lehet, hogy ezzel a Kárpát-medence második legnagyobb turulszobra lett, de ennek még utána kell járnom (a tatabányai Turul-szobor fesztávolsága 17 méter). Mindenesetre ugyanolyan anyagból készült, mint a vereckei emlékmű: andezitből és lapos kőből, vasbeton maggal. A vereckei egymásra helyezett síkokból, a turulszobor viszont ívekből áll, ezáltal nagyon mozgalmas, szinte él. Ha légvonalban nézzük, a szobor az ungvári hegyekre néz, mögöttük pedig Verecke következik.
– Szinte látom, hogy a szomszédok fenyegetésként fogják értelmezni.

Fotó: Bach Máté
– Pedig én inkább az egyensúlyról beszélnék, mert együtt kell élnünk a Kárpát-medence népeivel, fenn kell tartanunk valahogyan ezt a törékeny egyensúlyt, hogy ne legyen köztünk ellentét és gyűlölet. Ez a szobor is erről szól. Sátoraljaújhelyet kettévágta a trianoni határ, a város fele a mai Szlovákiához került. A turulmadárra általában harci madárként gondolnak az emberek, én ezzel szemben egy olyan modern turult terveztem, amely nem egy kardot markoló, támadó madarat ábrázol, hanem angyalszárnya van, szárnyformájában pedig felismerhető a tulipánmotívum is, amely a magyar néphagyományt jelképezi. A kőturul is egyensúlyoz: felfelé tartja szárnyát, nekifeszül a hegynek, mintha fel akarna szállni.