Kásler Miklós: Magyarország első a kultúra támogatásában az európai országok közül

Az európai országok közül GDP-arányosan Magyarország támogatja a kultúrát a legnagyobb mértékben – hangsúlyozta éves meghallgatásán az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén.

Budapest, 2020. október 6. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés plenáris ülésén, mielőtt expozét tartott az egészségügyi törvényjavaslat összevont vitájában 2020. október 6-án. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Kásler Miklós felidézte: 2019-ben a kultúra állami támogatása 472 milliárd forintot tett ki, 91 milliárddal meghaladva az előző évi adatot, az önkormányzatok pedig 181 milliárd forintot fordítottak kulturális célokra.

Kiemelt kormányzati figyelem jutott a kulturális intézmények fejlesztésére, amihez hasonlóra a millennium óta nem volt példa – emlékeztetett a miniszter. Elmondása szerint

az utóbbi tíz évben mintegy száz kulturális beruházásról született döntés 530 milliárd forint értékben, és további 440 milliárd áll rendelkezésre újabb fejlesztésekre.

A Modern Városok Program keretében hazai forrásból valósul meg a Veszprémi Petőfi Színház, a debreceni Csokonai Színház, a Győri Nemzeti Színház és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház felújítása, bővítése, egyéb hazai forrásból pedig a Szolnoki Szigligeti Színház, a Kecskeméti Nemzeti Színház és a debreceni Latinovits Színház fejlesztése.

Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 2019-ben létrejött egy kultúrstratégiai intézményi kör 16 intézettel; ennek célja, hogy országszerte egyenlő hozzáférést biztosítson a nemzeti kultúrához. Megalakult a Kulturális Tanács is, amely a kulturális ágazat egységes stratégiai irányításának szakmai alapjait biztosítja.

A kulturális közalkalmazottak jogviszonya munkaviszonnyá alakult, bérük pedig hat százalékkal emelkedik

– közölte.

A miniszter elmondása szerint 2019-ben alapjaiban rendeződött át az előadó-művészeti intézmények, különösen az önkormányzati fenntartású színházak finanszírozása. 2020 áprilisáig minden önkormányzattal megszületett a megegyezés, így közös állami-önkormányzati működtetésűvé vált nyolc fővárosi színház, továbbá húsz vidéki város harminc intézménye.

Folytatódott a népművészet támogatását célzó Csoóri Sándor-program, amely idén hárommilliárd forintos keretből 2200 szervezetnek nyújt anyagi segítséget.

Az idei év januárjában létrejött a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ azzal a feladattal, hogy a közgyűjteményekben zajló digitalizációt koordinálja és dinamizálja.

Létrejött az internetes tartalmak megőrzését szolgáló jogi háttér is, erre támaszkodva az Országos Széchényi Könyvtár 2021-től ellátja a magyar vonatkozású webtartalmak archiválását és feldolgozását – számolt be a miniszter.

Kásler Miklós hangsúlyozta:

a kulturális kormányzat kiemelt célja a nemzeti gyökerek kutatása, a nemzeti identitás megerősítése, a tudományos eredmények közérthető formában történő közzététele.

Ennek elősegítésére kezdte meg működését 2019. január 1-jén a Magyarságkutató Intézet, amely a magyarság nyelvét, eredetét, múltját kutatja interdiszciplináris módon. Az intézet rendkívül magas színvonalon és prekoncepciómentesen végzi feladatát: számos kiadvánnyal, konferenciával, kiállítással jelentkezett, régészeti feltárásokat, archeogenetikai vizsgálatokat finanszírozott – értékelt a miniszter.

Kásler Miklós elmondása szerint a kultúra támogatása a járvány idején kiemelt cél: a kormány idén 12,6 milliárd forinttal segített abban, hogy a magyar kultúra túlélje a világjárvány időszakát.

Ebből 800 millió forint jutott a Muzsikáló Magyarország programra, majd további 200 millió forint a magyarországi cigányzene támogatására. A minisztérium saját keretéből egymilliárd forintot csoportosított át az előadó-művészeti szcéna megsegítésére, ebből mintegy háromezer művész kapott átlagosan 300 ezer forintot.

Eközben

előtérbe kerültek az online kulturális szolgáltatások, hiszen vészhelyzet idején a kulturális intézmények látogatása tilos, de online minden kulturális esemény engedélyezett

– mondta el Kásler Miklós.

Hiller István (MSZP) képviselő kérdésére válaszolva a miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt olyan színház, amely kapcsán ne sikerült volna megállapodni az önkormányzatokkal.

Simon Róbert (Fidesz) érdeklődésére közölte, hogy a Magyarságkutató Intézet működésének eddigi két évében rendkívül korrekten, magas tudományos színvonalon, közérthető nyelven „alapvetően fontos dolgokat közölt”.

Ander Balázs (Jobbik) arról érdeklődött, hogy a kulturális dolgozók bérrendezését elintézettnek tekinti-e a kormány a hatszázalékos béremeléssel. Kásler Miklós elmondta: véleménye szerint a béremelés nem elég magas, de jelen pillanatban erre van lehetőség.