Felújítanák Nyirő József szülőfalujának titokzatos várát

Hivatalosan is kérelmezték a zsombori vár felújítását, amely turisztikai célponttá válhatna – írta meg az Erdély.ma. Székelyzsombor az utolsó végvára a Homoród menti tömbmagyarságnak. Ez a táj ihlette, innen indult világirodalmi pályára Nyírő József, az erdélyi havasok lelkületét oly hitelesen és szemléletesen ábrázoló író. A felújítás megkezdése Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsos kitartó munkájának is köszönhető.

Székelyzsombor vára Forrás: Erdély.ma

„Megtörtént az első lépés a legtöbbünk számára, legkedvesebb szimbólumunk megmentéséért. Az út hosszú lesz és nem zökkenőmentes, de reméljük, hogy eredményes” – mondta Lőrincz Károly-Ernő, a Homoród községi RMDSZ-es tanácsos azt követően, hogy hivatalosan is kérelmezték a zsombori vár felújítását, írta meg az Erdély.ma.

Székelyzsombor vára
Fotó: Erdély.ma

Székelyzsombor az utolsó végvára a Homoród menti tömbmagyarságnak. Miután a székely alapítású faluba települt szászokat felőrölték a járványok és a tatár-török betörések, helyükre újra székelyek költöztek. Ez a táj ihlette, innen indult világirodalmi pályára az erdélyi havasok lelkületét oly hitelesen és szemléletesen ábrázoló író, Nyírő József.

A falu fölötti dombot régi vár díszíti, ami a helység egyik fő ékessége. Ez a vár az egyedüli történelmi műemlék, ami a helyi önkormányzat tulajdonában van.

Régóta várt pillanat, de Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsos kitartó munkájának is köszönhetően megtették az első lépést: kérelmezték a műemlék felújítását, valamint turisztikai célponttá tételét – olvasható a Brassó megyei RMDSZ oldalán.

Székelyzsombor vára
Fotó: Erdély.ma

A vár megmentése már többször szóba került, 2010-ben a Krónika azt írta, hogy a felújításra nincs pénz. Hozzátették „ráadásul régészeti feltárás hiányában a műemlékvédelmi törvény is mindennemű beavatkozást megtilt”. Egy ilyen tanulmány tárná fel azt a titkot is, hogy mikor épült az erőd, és tisztázná, hogy a Várhegy fenyvese alatt létezik-e a faluig vezető sokat emlegetett alagút. A tanulmány elkészítését Adrian Andrei Rusu régész-művészettörténész kezdte el a hallgatóival másfél évszázaddal Orbán Balázs után. Viszont tény, hogy a várról fennmaradt első hiteles adat 1692-ből származik, bár a falu német Sommerburg nevét már 1453-ban is feljegyezték.

Székelyzsombor vára Orbán Balázs idejében
Fotó: Erdély.ma

Más feltevések szerint a Parasztvár a közelben fekvő kőhalmi erőddel és más szomszédos települések templomváraival egy időben, a XIII. század második felében épülhetett. Orbán Balázs ottjártakor feljegyezte róla, hogy

„ezen még most is meglehetősen ép állapotban lévő vár jelentéktelen nagyságú. Ötven lépés átmérőjű ötszög udvarát magas fogrovátkos és törekes falak környezik. Északi oldalában nyitott kőbástya szökell ki a falak vonalából. Délnyugati szögletén egy magas négyszögbástya magasul fel, melynek sokkal ódonabb kinézése van, mint a vár többi falának.”

Az azóta eltelt szinte 140 év alaposan megőrölte a köveket, a tetőzetről pedig lerágta a cserepeket. Kunos Lajos szerint év végéig el kell készülni a cserepezéssel, a fedélszerkezetet helyre kell hozni, különben mérhetetlen károkat okoz a nemsokára beköszöntő tél – írta a már említett Krónika.