időjárás -5°C Abigél , Alex 2023. február 9.
logo

A nemzeti örökséget nem lehet megkerülni

Nagy Koppány Zsolt
2021.04.08. 08:00
A nemzeti örökséget nem lehet megkerülni

„Néhány dicsérendő kivételtől eltekintve az ország nem különösebben ünnepelte meg Jókai Mór születésének 175. évfordulóját. Lehet ennek egyik oka az olvasáskultúra vészes hanyatlása; múltkor például a rádióban egy kritikus azzal méltatta egy irodalomtörténész könyvét, hogy az csodálatos módon Jókairól írott tanulmányokat tartalmaz, pedig ki olvas ma Jókait? (No comment.)”, írja Szörényi László egy 2000-ben megjelent, Jókairól szóló tanulmány A jövő század Jókaija című zárófejezetében, és ez mindenesetre óvatosságra inti a recenzenst.

Nagyon komoly kötet jelent meg a Nap Kiadó Magyar esszék sorozatának jóvoltából Szörényi László irodalomtörténész tollából: a kötet az először 1989-ben megjelent, azonos című könyv második, bővített és átdolgozott kiadása – ez a tény pedig lehetőséget teremt a szerző számára nemcsak arra, hogy az idő múlásában is megmérje kijelentéseinek súlyát, hanem arra is, hogy egyes jelenségek, vizsgált irodalmi tünemények elemzését tovább árnyalja, mélyítse. Teszi ezt – többek között – azért, amit az előszóban így fogalmaz meg: „A nemzeti örökséget vállalnunk kell, akkor is, ha íróink felfogásában ez az örökség belső tragikummal terhelt. Megkerülnünk nem lehet, mert lényegéhez tartozik. »Multunkkal valamit kezdeni« csak így tudunk.”

A kötet – „csodálatos módon” – elsősorban Vörösmartyról és Jókairól írott tanulmányokat tartalmaz, és az egyszerű olvasót valósággal mellbe vágja az a mélység, elkötelezettség és tudás, amely ezekből kirajzolódik. Az irodalmi jelenségek vizsgálata mindig a társadalmi és olykor a magánéleti vonatkozások kontextusában történik, ilyen kristálytisztán elindított gondolatok mentén: „Amikor a 18. század végén, a jozefinizmus etatista népboldogításának kudarca után, tágabb értelemben vett reformkorunk kezdetén a magyar értelmiségnek ama csekély, felelősségtudattól áthatott töredéke körülnézett a hazában, nemzetet nemigen láthatott. Kedvére valót legalábbis nem. Láthatott lakosságot, vagyis jog nélküli paraszti milliókat, akiknek etnikai karaktert a nyelv, de inkább a vallás kölcsönzött, csoportonként. […] Láthatta e töredék ezenfelül a hagyományos értelemben vett nemesi nemzetet; ez azonban nem látszott alkalmasnak az ország megőrzésére, mint ahogyan északi szomszédja sem.”

Szörényi László minden mondatában, sőt szószerkezetében átgondolt, alaposan kódolt, sűrű nyelvezetét jellemzi továbbá a folyamatos nézőpontváltás és az időbeli, történelmi kontextualizálás következtetéseinek elegáns levonása is: „A rákosista önkény, illetve a modern ipari civilizáció nálunk is sorra megszüntette azokat az akkulturálódási, vagyis művelődéselsajátítási lehetőségeket, amelyek legalább a nemzeti öntudat minimális alapjául szolgáló etnikai azonosság továbbhagyományozását a tömegek számára évszázadokon keresztül biztosították.” (Mindkét idézet a Nemzet és lakosság című tanulmányból származik.)

Sorjáznak az olyan mondatok, amelyek után időről időre le kell tenni a könyvet és elgondolkodni, és közben a háttérben kirajzolódik Vörösmarty Mihály költészetének mélyelemzése vagy Jókai Mór műveinek olyan átható tárgyalása, amelynek végigolvasása – kis túlzással – magát a könyvek elolvasását is kiválthatja egy gyorstalpaló vizsgafelkészülés esetén. (Bár ezzel éppenséggel az egyszeri vizsgázó kivívná az olvasáskultúra romlásáért aggódó szerző rosszallását.)

Élmény olvasni Szörényi László könyvét, egyebek mellett azért is, mert olyan eredeti szövegeket is közöl, amelyek esetleg eddig nem jutottak el az olvasóhoz. Ilyen az egyik kedvencem a kötetből: amikor a Jókaira ható szerzőket veszi számba, idéz egy csavaros mondatot a mestertől: „Én ezekért a művekért egy égő házba be nem rohannék, mert tartalmukat könyv nélkül tudom”, és akkor következnek a szerzők, akiket azonban immár nem sorolunk fel, viszont arra biztatjuk az érdeklődő és reményeink szerint nagyszámú olvasót, hogy szerezze be a könyvet, és járjon ő maga a dolog végére.

Szörényi László: „Multaddal valamit kezdeni…” Tanulmányok. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Nap Kiadó, Budapest, 2021.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.