A Hangfoglaló program magyar könnyűzenei menedzserképzést támogató alprogramja május 25-én, kedden mutatja be második tanulmánykötetét az Akvárium Klub VOLT Lokáljában. Az eseményen védettségi igazolvány birtokában részt vehet bárki, aki érdeklődik az aktuális iparági trendek iránt.
Fotó: Hangfoglaló program
A Hangfoglaló program magyar könnyűzenei menedzserképzést támogató alprogramjának első tanulmánykötete február 10-én jelent meg. Az ötödik tag, a menedzser című kiadvány általános információkat osztott meg a zenei menedzsmentet érintő területekről. A sorozat következő kötete már specifikusabb, és egyetlen témára fókuszál: az online világba kerülő zenei tartalmak reprezentációjáról szól. A streaming felületekre való feltöltéstől a disztribúción át, egészen a tartalomfogyasztóknak mutatott profil kialakításáig megkísérel minden felmerülő területet érinteni.
A tanulmányok szerzői a hazai zeneipar elismert szakemberei, akiket arra kért fel a kötet szerkesztője, egyben az alprogram vezetője, Tóth Barbara, hogy osszák meg tapasztalataikat egy-egy tanulmányban. A szövegek nagy része tehát nem titkoltan viszonylagosan kevés szakirodalmon alapszik, hiszen témája maga is folyamatos átalakuláson megy keresztül. Referenciák felsorolása helyett maga teremt hivatkozási alapot és kontextust annak a diskurzusnak, amely alapján a következő években már könnyebben lesz definiálható a magyar előadóknak és menedzsereknek is az a tér, amelyben ugyan szinte csak jeleket adunk, de kizárólag rajtunk múlik, hogy azok milyen utat járnak be.
A kötet a bemutatón, illetve azt követően a Hangfoglaló program szakmai eseményein ingyenesen elérhető lesz. A könyvbemutató a hatályos járványügyi intézkedések betartása mellett, kizárólag védettségi igazolvány birtokában, illetve előzetes regisztráció mellett lehetséges.
Jelet adok a gépnek – könnyűzene az online térben című kötet szerkesztője: Tóth Barbara
A kötetben helyet kapó tanulmányok tematikája és szerzői:
Szarvas Árpád: Az aggregátorok hatásköre, működése
Bodrogi Bozán András: A YouTube optimális használata és lehetőségei
Szabó Tamás: Sync, avagy a jogosítás szerepe a zeneiparban
Horváth Gergely: Zene a jövő rádiójában – variáció jövőképre
Berta Zsuzsi: A konzisztens közösségimédia-jelenlét alapjai
Biczó Andrea: Streaming és időzítés
Bicsérdi Ádám: Az online zenei sajtó működése
Linczényi Márkó: Brandépítés és vizuális tartalmak létrehozása az online térben
Horváth Renátó: Könnyűzenei alkalmazások szerepe a digitális tartalomfogyasztásban
Varga Balázs: Jegyértékesítési megoldások a könnyűzene területén
Tófalvy Tamás: Zenekari hitelesség és rajongói hűség az online térben
Ferenczi Szonja: DIY zenekarok és kommunikáció
Tóth Barbara: Szubkulturális közösségek online és offline élete
