Az út, amerre menni kell

Nemcsak azért különleges alkotás Jankovics Marcell utolsó animációs filmje, a Toldi, mert megjelenik benne Arany János szelleme, aki egyrészt narrátor, másrészt a film szereplője is lesz egyben, hanem azért, mert Toldi haja, amikor spirituális erejét használja, lángol, ahogy az 1982-es Fehérlófiá­ban is lángolt a főhős haja. Arra utal ezzel Jankovics, hogy Toldi ugyanúgy sámán, mint a magyar néphagyomány sok hőse.

Jankovics animációs filmjéből mindannyian okulhatunk, mert nemcsak gyermekeinknek szól ez a történet, hanem a felnőtteknek is sok tanulsággal szolgál. A film rámutat, hogy a családi viszálykodás mérhetetlenül sok negatív ener­giát termel, ráadásul felesleges is, mert a jó emberen hosszú távon úgysem fog az ármány. Lehet, hogy rövid távon küzdelmes lesz az élete, de hosszú távon a lélek harmóniájának jutalma várja. Ha az embernek van értékrendszere, ha helyén van a szíve, ha még tud józan paraszti logikával gondolkodni, ha képes még a kapzsiságán felülemelkedni, sőt ha képes arra, hogy a keresztény kultúrkörünk lényegéből fakadó önfeláldozó életet éljen, akkor ki-ki megkapja mindazt, aminek révén a lelke az egekben fog szárnyalni. Jankovics Marcell utolsó filmjével is, akárcsak Toldi Miklós a fél kezével kinyújtott szálfával, mutatja az utat, amerre menni kell.