Keményen és őszintén beszélnek a határon túli magyarok sorsáról

– Nem szépíteni akarom az igazságot, hanem megmutatni azt, hogy milyen sorsa van a határon túl élő magyarságnak – mondta Molnár H. Boglárka szerkesztő-riporter az új műsoráról. A Töretlenül magyarok felelős szerkesztőjével és Kozák Polettel, a Kecskeméti Televízió ügyvezetőjével beszélgettünk.

– A tavaly Trianon emléknapján egy nagyon emlékezetes, kemény beszédet mondott a kecskeméti megemlékezésen. Idén is tervez hasonlót? – kérdeztük Molnár H. Boglárka szerkesztő-riportertől.

– Idén úgy gondoltam, hogy egy, a szívemhez nagyon közel álló verset mondok el a kecskeméti megemlékezésen. Kányádi Sándor Nyergestető című verse bár nem a trianoni eseményekről szól, azonban a mű mondanivalója mit sem változott. A Nyergestető az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik csatájáról szól, arról, hogy a székelyek miként áldozták fel magukat nemzetükért. Ez a szellemiség igaz volt Trianon idején is, és a mai napig is azért tudták túlélni az idegen hatalmak nemzetünk megsemmisítésére tett próbálkozásait, mert a küzdeni akarás még mindig élteti őket. Ezért választottam ezt a verset.

– Töretlenül magyarok címmel új magazinműsort indít a Kecskeméti TV-ben. A beharangozóban elhangzott témák alapján – Beke, Szőcs bebörtönzése, a román Trianon-törvény – úgy tűnik, hogy nem kerüli a forró kását.

– Miért is kerülném? Nem vagyok annak a híve, hogy dugjuk homokba a fejünket. Székely származásomból és neveltetésemből fakadóan nem abból a fából faragtak.

Nem szépíteni akarom az igazságot, hanem megmutatni azt, hogy milyen sorsa van a határon túl élő magyarságnak, még akkor is, ha sokan, főleg ellenzéki politikusok, nem akarják azt elfogadni, hogy minden magyar testvérünk.

Ezen a felfogáson is szeretnék változtatni ezzel a magazinnal, ez is cél többek között. Szóval, valóban kemény témák lesznek, de igazak.

–Hogyan épül majd fel a műsor? Mit láthatunk egy-egy epizódban?

– Két hetente jelenik majd meg a Töretlenül magyarok a Kecskeméti Televízióban. A magazinban górcső alá veszünk politikát, közéletet, gazdaságot, kultúrát vagy éppen tudományt. A magazin különlegessége az lesz, hogy már néhány határon túli magyar televízió is jelezte, együttműködnének velünk egy-egy adás elkészülésében. Az epizódokban többször videóbeszélgetésen keresztül fogjuk bekapcsolni a stúdióba a beszélgetőpartnereimet. A magazinban továbbá vitázni fogunk különböző témákról. Remélem, azért tányértörés nem lesz, de az tudható – ahogyan ön is fogalmazott –, nem fogjuk kerülgetni a forró kását, sőt még melegítünk egyet rajta.

Molnár H. Boglárka: Kemény témák lesznek, de igazak Fotó: MN

– Szimbolikusan, június 4-én debütál, ma este. Mi lesz az első epizód témája?

– Nem véletlenül indul június 4-én a műsor. Az első adás tartogat hideget-meleget. Megmutatjuk, hogy Kecskeméten hogyan zajlott a megemlékezés, majd egy, a Kormorán határon túli tagjaival készült interjút láthatnak a nézők, akik az összetartozás fontosságáról fognak beszélni.

És ezután következik a feketeleves. Idén ünnepelnek a románok június 4-én, ugyanis elfogadták a Trianon-törvényt az országban. Ezzel kapcsolatban lesz vendégem Székelyudvarhelyről Zakariás Zoltán, a romániai parlament egyik magyar képviselője.

Annyit előre elárulhatok, hogy bibi van a törvénnyel, ami viszont a magyaroknak kedvez.

„A magyar–magyar kapcsolatokat ápolni és támogatni kell”

Az új műsorról Kozák Polettet, Kecskeméti Televízió ügyvezető igazgatóját is megkérdeztük.

Kozák Polett, a Kecskeméti Televízió ügyvezetője Forrás: Facebook

– Miért tartotta fontosnak támogatni ezt a műsort egy helyi televízióban?

– Először magam is elgondolkodtam azon, hogy vajon mennyiben való egy országos, sőt országhatáron átívelő problémákat feszegető műsor egy helyi televízió képernyőjére, és elsőként egyetlen kép ugrott be válaszként. Egy olyan kép, amely Kecskemét egyik nevezetes eseményén, az Európa jövője nemzetközi gyermektalálkozón vésődött be az agyamba és a szívembe évekkel ezelőtt, amikor a tábortűznél együtt énekeltek a kecskeméti gyerekek a mai Románia, Szerbia és Ukrajna területéről érkező magyar gyerekekkel magyar nyelven, magyar népdalokat. Ott és akkor, egyetlen estére újra átélhették azok a gyerekek, amit nagyanyáink még a reggeli imádság előtt elmondtak az iskolákban: „Nagy-Magyarország mennyország”.

Én magam pedig ezalatt a néhány perc alatt megértettem, hogy miért fontos a magyar–magyar kapcsolatokat ápolni és támogatni. A válasz pedig egyetlen szó. Összetartozunk.

Kevés meghatóbb pillanatot éltem át forgatásaim során. Ez a jelenet pedig jól jelképezi Kecskemét városának szellemiségét is, hiszen ez a város évtizedek óta kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokat ápol, többek között Beregszásszal, Szabadkával, Marosvásárhellyel, Sepsiszentgyörggyel, és meggyőződésem, hogy rengeteg olyan ember él itt, aki ápolja és fontosnak tartja ezeket a kapcsolatokat. Így azt gondolom, a város szellemiségével, hagyományaival is összhangban lesz a műsor.

– Szükség van a magyar–magyar kapcsolatok megerősítésére?

– Azok a magyarok, akik most szülőként gyerekeket nevelnek, mint én magam is, nem tanulhattak részleteket Trianon drámájáról az iskolákban, sőt még utazásaik során is kevesen élik át, mennyire jó otthonra lelni a magyar szó segítségével a határtól akár több száz kilométerre is, például Erdélyben. Kötelező kollektív hallgatás övezte évtizedeken át ezt a témát. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy minden alkalmat megragadjunk annak tudatosítására, hogy a magyar nemzet sokkal kiterjedtebb, mint azt az országhatár megszabja. Rengeteg törleszteni valónk van ezen a téren, és a Töretlenül magyarok éppen erre ad alkalmat.

Abban bízom, hogy az internet segítségével pedig sokakhoz eljuthat majd a Kecskeméti Televízió műsora.

– Határon túli tévékkel is együtt fognak működni a műsor miatt, ezt hogyan fogják lebonyolítani?

– A szabadkai Pannon RTV-vel eddig is több műsor közös gyártásán dolgoztunk együtt, ilyen a jelenleg is működő Természetvédelem határok nélkül című műsor is, hiszen az élővilág sem ismeri a mesterségesen húzott határvonalakat. A Marosvásárhelyen működő Erdélyi Magyar Televízióval is volt már munkakapcsolatunk, de rajtuk kívül az Ukrajna, Szlovákia és Szlovénia magyarlakta területein működő műhelyeket is szeretnénk a jövőben bevonni a gyártásba, oly módon is, hogy nyersanyagokat kérünk tőlük az ottani értékek bemutatására, de általuk ajánlott interjúalanyok is megszólalnak arról, hogyan őrzik az adott helyen magyarságukat. Cserébe pedig felajánljuk nekik a teljes műsort, hogy ők is láthassák, az anyaországban élőknek és a kecskemétieknek is fontosak.

Mi ezzel szeretnénk segíteni azt, hogy határon innen és túl mindannyian maradhassunk azok, akik vagyunk, töretlenül magyarok.