Van nekünk saját vadkeletünk

Bodnár V. Róbert dokumentumfilmjében a maga nyers, de szép valóságában mutatja be a hortobágyi szubkultúrát.

„Debrecennek van egy vize/kinek Hortobágy a neve/arra van egy kőhíd rakva/kilenc lyukra van állítva/azon jár át gulya ménes/csikós gulyás jaj de kényes/cifra szűr van a nyakába/a babája a csárdába” – így idézi fel a népdal azt az évszázadokra visszanyúló és a mai napig élő, ugyanakkor rejtett világot, amelyről azt hinnénk, hogy ismerjük, hiszen a magyar kultúra részét képezi. Pedig amit ismerni vélünk belőle, az legtöbbször csupán a turisták szórakoztatására szánt felszín.

Bodnár V. Róbert egész estés dokumentumfilmjében mélyebbre ás a pusztán vágtázó és a fekvő lovon karikásozó csikós képénél, és a maga nyers, sokszor rideg, de mégis egyedülállóan szép valóságában mutatja be a hortobágyi szubkultúrát.

A Hajszra és cselőre című filmben a művészi igénnyel megkomponált képek a felcsendülő autentikus népi énekek és a már-már fájdalmasan szép zenei aláfestés mind ugyanarról mesél, mint az életritmusban, szívósságban a környezethez idomult pusztai emberek, akik gyermekkoruk óta részei ennek a kihalóban lévő, rejtett és zárt világnak.

Keveset szól, de akkor sokat mond – ez nemcsak a székelyre, de mint kiderült, a hortobágyi puszta emberére is igaz. Ahogy az egyik gulyás visszaemlékszik gyerekkorára; volt, hogy kérdezett valamit az öregektől, amire jó, ha fél óra múlva érkezett válasz, amikor már azt is elfelejtette, hogy kérdezett. Ezt a fajta időtlen nyugalmat az alkotók is megtapasztalhatták. A film három évig készült, Bodnár V. Róbert lapunknak elárulta, hogy hosszú hetekbe telt egyáltalán eljutni ahhoz a közösséghez, amelynek képviselői valóban évszázadok óta apáról fiúra hagyományozva folytatják ezt az életvitelt. Mára csupán öt-hat ilyen családról beszélhetünk.

Az olyan zsánerképeket, mint a bográcsban piruló slambuc, az ökrös szekeret hajtó vagy a bicskával fát faragó gulyás tartalommal töltik fel az ízes beszéddel elmondott, autentikus történetek, amelyek nincsenek híján a humornak sem. A filmben megszólaló csikósok és gulyások elbeszélése során a maga teljességében tárul fel a pusztai lét valósága: megtudhatjuk többek között, hogyan lesz „ember az emberből” – legalábbis a csikósok szerint – mi az a céda kút, de fény derül a címadó két kifejezés jelentésére is.

– Nem kell az Egyesült Államokig elmenni, hogy vadnyugatot lássunk, van nekünk saját vadkeletünk, ami az elmúlt néhány száz év alatt mit sem változott – mondta a film rendezője, aki leginkább a fiatalokat szeretné megszólítani.

Mint mondja, a mai fiatalok úgy gondolják, hogy minden, ami érdekes, külföldön van, holott Magyarország tele van csodákkal. Bodnár V. Róbert szerint a pandémia időszakának pozitívuma, hogy mivel nem lehetett utazni, az emberek felfedezhették saját környezetüket. A filmben megszólalók nagy része szintén fiatal, a rendező szavaival élve, mégis olyan éltesek és tapasztaltak, mintha legalább háromszor annyi idősek lennének.

A Hajszra és cselőre című film premier­je 2021. július 8-án lesz, majd a gyártó cég saját forgalmazásában kerül az art mozikba és a Cinema City hálózatába az egész országban.