Hazánkban csaknem kétezer olyan kert van, amelyeket történeti szempontból – természeti, műemléki, kertépítészeti értékeik alapján – jelentősnek ítélnek a szakemberek. Történeti kertjeink azon túl, hogy természeti, művészeti, műemléki értékek együttes megtartóhelyei, egyben kertkultúránk több száz éves örökségének őrzői. A Kárpát-medencében egykor több száz történeti kert volt, ám a XX. század második felében a kertek egy része visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, némelyikük pedig végleg elpusztult. Más részük megmaradt ugyan, de elvadult, vagy az átgondolatlan telepítések miatt elvesztette eredeti karakterét.
A Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) egy szakmai civil ernyőszervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy felvállalva kertörökségünk régi adósságait, kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív, meglévő szervezetek tevékenységét.
Ennek érdekében az MKA összefogja és átlátja a teljes magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, ezek bonyolításában kezdeményező és aktív szerepet vállal oly módon, hogy új programokat, pályázatokat szervez a kertörökség megőrzésének védelmében. Célkitűzéseinek megvalósításáért – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a gazdasági és társadalmi szereplőket bevonja a kertörökség támogatásába. Az alapítvány nemcsak segíti, de tevékenységével aktívan részt is vesz a magyar kertörökség adatbázisának fejlesztésében.
Jelenleg hazánkban nincs elfogadott, jóváhagyott kastélykert- vagy kertörökséglista. A több évtizede folyó kutatások eredményeképpen mintegy 1900 hazai kertről vannak információk, és ezek közül mintegy négyszáz tekinthető nemzetközi vagy országos szempontból is kiemelt fontosságúnak. A hazai kertvagyon mintegy 1100 település területén helyezkedik el, becsült nagysága mintegy 660 négyzetkilométer, érzékeltetve a nagyságát, hozzávetőleg 690 Margit-szigetnyi nagyságú terület. A legértékesebbnek számító 408 történeti kert döntő többsége (58 százalék) állami tulajdonú. A történeti kertek hosszú távú megőrzésének egyik alapfeltétele a kertek védettség alá helyezése, ezért az MKA részt vesz a kertörökség védelmét elősegítő jogi szabályozások fejlesztésében, előkészítésében, kezdeményezi az arra érdemes helyszínek védettségét.
A Magyar Kertörökség Alapítvány civil ernyőszervezetként nem csak a magyar kertörökség megújulásában vállal vezető szerepet, de részt vesz a kertörökség fenntartásának és fenntarthatóságának kidolgozásában és támogatásában, egyúttal kezdeményezi a történeti kertek klímaadaptációjának kutatását, a biodiverzitás, a hagyományos fenntartási módok meghonosítását is. Nem csak a történeti kertek helyreállítása kíván nagy szakértelmet, de fenntartásuk is, ennek érdekében az MKA kezdeményezi és támogatja a kertörökség fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges szakmák pályamodelljének kidolgozását.
A Magyar Kertörökség Alapítvány egyik küldetésének tekinti, hogy növelje a történeti kertek természeti és művészeti értékeinek megbecsültségét, megóvásuknak társadalmi támogatottságát. Ennek érdekében kiemelt hangsúlyt fektet a kertörökség oktatására (óvoda, közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás, életen át tartó tanulás), ezt koordinálja, támogatja. A részben hazai, részben nemzetközi példák alapján kidolgozza és meghonosítja a kertörökséghez kapcsolódó önkéntességet, bekapcsolva a nemzetközi önkéntes programokba. Örvendetes tény, hazánkban is reneszánszát éli a kertkultúra. Ezt felerősítendő az MKA is minden fórumon és formában népszerűsíteni és társadalmasítani kívánja kertörökségünket. A szakmai és a nagyobb publikum számára kiadványok, könyvek, népszerűsítő publikációk létrejöttét és megjelentetését segíti, kiállításokat, rendezvényeket szervez.
A fejlett kertkultúrával rendelkező országokban egyre népszerűbb a kertturizmus. E turisztikai ágazat fejlődésének köszönhetően a műemlékek mellett egyre többen keresik fel a történeti kerteket, parkokat, botanikus kerteket.
Az MKA az ágazati szereplőkkel közösen részt vesz a hazai kertturizmus fellendítésében, támogatja és népszerűsíti a megvalósult „jó gyakorlatot” bemutató helyszíneket.
Azonkívül, hogy a Magyar Kertörökség Alapítvány magyarországi szinten összefogja a kertörökség ügyét, azt nemzetközi szinten is képviseli: bekapcsolódik a nemzetközi kertörökség-védelembe, és abban meghatározó szerepre törekszik. Ennek első és jelentős állomása, hogy a Magyar Kertörökség Alapítvány és az Esterházy-kastélykert (Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont) felvételt nyert idén ősszel az Európai Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens (ERHG) szervezetébe, a Hannoverben megrendezett konferencia és igazgatói tanács ülésén.
A Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának tagjai
Elnök: Dr. Herczeg Ágnes tájépítész, kerttörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet professzora, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda alapítója; főtitkár: Dr. Dévényi Gergely környezetvédelmi szakjogász; Burkus Tamás alapító, üzletember; Vincze Attila tájépítész, a Magyar Tájépítészek Szövetsége elnöke; Dr. Fekete Albert tájépítész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet igazgatója; Kieselbach Tamás művészettörténész, műkereskedő; Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök; Dr. Szikra Éva tájépítész, kerttörténész, elnök, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Kerttörténeti Szakbizottsága; Dr. Rosivall László orvos, Széchenyi- és KIA-díjas egyetemi tanár, intézetvezető, Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet és Vály Judit vezérigazgató, MKB-Euroleasing Zrt.
Borítókép forrása: Eszterháza.hu
