Egészen különleges az, ahogy Woolf a korabeli dokumentumokból összerakja ezt a kutyaéletrajznak álcázott költőéletrajzot, és ahogy következetesen végigviszi – és talán az egyetlen könyv, ahol a szövegvégi jegyzetek legalább annyira érdekesek és izgalmasak, mint maga a kenyérszöveg.
Virginia Woolf: Flush. Fordította: Rónay György. Magvető Zsebkönyvtár. Magvető Kiadó, Budapest, 2021.
Elisabeth Barrett Browning: Flush
Nézd ezt a kutyát... Tegnap este, árván / s ügyet se vetve rá, a néma csöndben / elábrándoztam; megeredt a könnyem; / s ekkor nedves arcom mellett a párnán / egy faunfej tűnt föl, egy szőrős szatírfő / szinte hozzáért! Csillogó tekintet / tűzött szemembe sóváran s lecsüngő / bodros félfüle arcomon legyintett. / Én felszökkentem: mint a nimfa rebben, / ha szatír tör rá a görög ligetben: / egy faun? – Dehogy! Flush volt! / S míg puha gyapja / szivárgó könnyeimet fölitatta, / téged dicsért mosolygó énekem: / Pán, állatirhás égi szerelem! Fordította: Vajda Endre
Borítókép: Virginia Woolf 1929-ben. Fotó forrása: Hulton Archive/Getty Images
