Trianonról beszélni még több mint száz év elteltével is fájdalmas, hiszen olyan tragédia érte nemzetünket, amely feldolgozhatatlan: 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával Magyarországot darabokra szakították. Erre a tragédiára nem lehet eleget emlékezni. Rátóti Zoltán Trianon, egy nemzet tragédiája című előadását is az emlékezés hívta életre. A Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész a Batthyány Lajos Alapítvány felkérésére készítette el a darabot, mely egyszerre szuggesztív, közérthető és megrázó lett.
Trianon fájdalma zenébe és irodalomba sűrítve
Szuggesztív, közérthető, ugyanakkor megrázó lett Rátóti Zoltán Trianon, egy nemzet tragédiája című előadása, amelyet a felújított és nemrég átadott Lónyay–Hatvany-villa színháztermében láttunk. A darab azt mutatja be, hogy nekünk, magyaroknak a Trianon okozta fájdalom megjelenítésére a zene és az irodalom a legalkalmasabb kifejező eszköz.
Az egyórás előadás nem csupán a színészi játék miatt ragadott magával, hanem a benne megszólaló zenék, versek és szövegek miatt is. Már a darab elején két zenei világ csap össze a színpadon, ezzel is érzékeltetve a magyarok és a Nyugat között feszülő ellentétet. A magyar zenét hegedű, a Nyugat zenéjét egy, a Győri Filharmonikusokból alakult vonósnégyes jelenítette meg. Rosonczy-Kovács Mihály hegedűszólói épp annyira szívbe markolóak voltak, mint a táncospár előadása. Elképesztő volt látni, hogy a zenén és a táncon keresztül mennyire érzékenyen jeleníthető meg nemzeti tragédiánk.
A zene mellett az előadás legnagyobb bravúrja az volt, hogy elhangzott gróf Apponyi Albert híres beszédének esszenciája. Rátóti Zoltán előadásmódja lebilincselően hatott.
Az elcsatolt területek csodálatos, korabeli épületei pedig a háttérben vetített kisfilmen köszöntek vissza, amelyet Novák Tamás filmrendező álmodott a vászonra. A képi megjelenítésben a feldarabolt Nagy-Magyarország térképe is többször felvillant. De a legmegrázóbbak az előadás végén felolvasott idézetek voltak: befolyásos vezetők, miniszterelnökök, miniszterek, újságírók és maga Churchill is megszólalt. Kemény, határozott mondatok, melyek után nem változott semmi. Mindezek azért is voltak lényegesek az előadás szempontjából, mert segítettek a trianoni döntés igazságtalanságának mélyebb átélésében.
A rendezői koncepció Michael O’Sullivan forgatókönyvét alapul véve azt mutatta be, hogy nekünk, magyaroknak a Trianon okozta fájdalom megjelenítésére a zene és az irodalom a legalkalmasabb kifejező eszköz. Így az előadásban gyönyörű magyar verseket is hallottunk, mások mellett Kosztolányi Dezsőtől, Babits Mihálytól és József Attilától. Katona Kinga, a Nemzeti Színház színésze, Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, valamint a Déryné Társulat három fiatal művésze: Tarpai Viktória, Habodász István és Kárpáti Barnabás, valamint Rátóti Zoltán kitűnő alakítást nyújtottak, de a zenészeket és a táncospárt is dicséret illeti – szép egységet alkottak a színpadon.
De milyen méltó lezárása lehet ennek a fájdalmas témájú előadásnak? Rátóti Zoltán még ebben is képes volt utat mutatni, ugyanis Trianon tragédiája az anyaországi és a külhoni magyarok számára mindmáig szükségessé teszi a nemzeti összetartozás megerősítését. Így a darab lezárása valóban az emlékezésre koncentrál, továbbá arra a tényre, hogy június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az előadás rámutat arra is, hogy az elszakított magyaroknál az anyaországukhoz való kötődésükben kiemelkedő szerepe van a közös emlékezésnek e máig fájó történelmi döntésről. Ezért a Trianon, egy nemzet tragédiája című darabot minél több fiatalnak meg kellene néznie.
Borítókép: A feldarabolt Nagy-Magyarország térképe is többször felvillant (Fotó: Mirkó István)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezFolytassa, Öveges! – Idén 130 éve, hogy megszületett a fizikaprofesszor
Színpadon Magyarország első televíziós pedagógusának élete és munkássága.
Százéves korában elhunyt Magyaródy Szabolcs Európa-érmes újságíró
Emlékének január 18-án, szombaton gyászmisét szentelnek a hamiltoni Szent István római katolikus templomban.
A pár tízezres tételektől a százmilliós műkincsekig
Hamarosan nyit a magyar művészeti szektor egyik legjelentősebb seregszemléje.
Mikszáth Kálmánra emlékeznek születése 178. évfordulóján
Az ünnepségeket szerdán és csütörtökön tartják.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Lecsapott a rendőrség a csaló banda vezetőjére - luxusban élt a nigériai migráns
Lendvai Ildikó leleplezte Magyar Pétert, kiderült a titok
„Még nem érzem magam késznek a halálra” – Az élete múlhat rajta, ha nem talál őssejt-donort a gyönyörű magyar lány
Gulyás Michelle, Kós Hubert, Csoboth Kevin és a többiek – íme az Év sportolója Gála díjazottjai
Sose gondolnád, hogy mi a szalagos fánk legfőbb titka
Halálos tűzvész: az áldozatokat hibáztatta a Los Angeles-i tűzoltóság sokszínűség-vezére (VIDEÓ)
Megtörte a csendet a Skóciában eltűnt magyar ikrek családja
Női kézi BL: az EHF reagált a csődöt jelentő Vipers visszalépésére
Lecsaptak az útonállók a férfira, súlyos árat fizetett, miután elutasította a szexuális ajánlatot + videó
Robert Fico tárgyalni hívta Zelenszkijt, ezt válaszolta az ukrán elnök
Zelenszkij így keresett 50 milliárd dollárt a háborún
Mint egy kedélyes elmegyógyintézet
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezFolytassa, Öveges! – Idén 130 éve, hogy megszületett a fizikaprofesszor
Színpadon Magyarország első televíziós pedagógusának élete és munkássága.
Százéves korában elhunyt Magyaródy Szabolcs Európa-érmes újságíró
Emlékének január 18-án, szombaton gyászmisét szentelnek a hamiltoni Szent István római katolikus templomban.
A pár tízezres tételektől a százmilliós műkincsekig
Hamarosan nyit a magyar művészeti szektor egyik legjelentősebb seregszemléje.
Mikszáth Kálmánra emlékeznek születése 178. évfordulóján
Az ünnepségeket szerdán és csütörtökön tartják.