Trianonról beszélni még több mint száz év elteltével is fájdalmas, hiszen olyan tragédia érte nemzetünket, amely feldolgozhatatlan: 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával Magyarországot darabokra szakították. Erre a tragédiára nem lehet eleget emlékezni. Rátóti Zoltán Trianon, egy nemzet tragédiája című előadását is az emlékezés hívta életre. A Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész a Batthyány Lajos Alapítvány felkérésére készítette el a darabot, mely egyszerre szuggesztív, közérthető és megrázó lett.
Trianon fájdalma zenébe és irodalomba sűrítve
Szuggesztív, közérthető, ugyanakkor megrázó lett Rátóti Zoltán Trianon, egy nemzet tragédiája című előadása, amelyet a felújított és nemrég átadott Lónyay–Hatvany-villa színháztermében láttunk. A darab azt mutatja be, hogy nekünk, magyaroknak a Trianon okozta fájdalom megjelenítésére a zene és az irodalom a legalkalmasabb kifejező eszköz.
Az egyórás előadás nem csupán a színészi játék miatt ragadott magával, hanem a benne megszólaló zenék, versek és szövegek miatt is. Már a darab elején két zenei világ csap össze a színpadon, ezzel is érzékeltetve a magyarok és a Nyugat között feszülő ellentétet. A magyar zenét hegedű, a Nyugat zenéjét egy, a Győri Filharmonikusokból alakult vonósnégyes jelenítette meg. Rosonczy-Kovács Mihály hegedűszólói épp annyira szívbe markolóak voltak, mint a táncospár előadása. Elképesztő volt látni, hogy a zenén és a táncon keresztül mennyire érzékenyen jeleníthető meg nemzeti tragédiánk.
A zene mellett az előadás legnagyobb bravúrja az volt, hogy elhangzott gróf Apponyi Albert híres beszédének esszenciája. Rátóti Zoltán előadásmódja lebilincselően hatott.
Az elcsatolt területek csodálatos, korabeli épületei pedig a háttérben vetített kisfilmen köszöntek vissza, amelyet Novák Tamás filmrendező álmodott a vászonra. A képi megjelenítésben a feldarabolt Nagy-Magyarország térképe is többször felvillant. De a legmegrázóbbak az előadás végén felolvasott idézetek voltak: befolyásos vezetők, miniszterelnökök, miniszterek, újságírók és maga Churchill is megszólalt. Kemény, határozott mondatok, melyek után nem változott semmi. Mindezek azért is voltak lényegesek az előadás szempontjából, mert segítettek a trianoni döntés igazságtalanságának mélyebb átélésében.
A rendezői koncepció Michael O’Sullivan forgatókönyvét alapul véve azt mutatta be, hogy nekünk, magyaroknak a Trianon okozta fájdalom megjelenítésére a zene és az irodalom a legalkalmasabb kifejező eszköz. Így az előadásban gyönyörű magyar verseket is hallottunk, mások mellett Kosztolányi Dezsőtől, Babits Mihálytól és József Attilától. Katona Kinga, a Nemzeti Színház színésze, Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, valamint a Déryné Társulat három fiatal művésze: Tarpai Viktória, Habodász István és Kárpáti Barnabás, valamint Rátóti Zoltán kitűnő alakítást nyújtottak, de a zenészeket és a táncospárt is dicséret illeti – szép egységet alkottak a színpadon.
De milyen méltó lezárása lehet ennek a fájdalmas témájú előadásnak? Rátóti Zoltán még ebben is képes volt utat mutatni, ugyanis Trianon tragédiája az anyaországi és a külhoni magyarok számára mindmáig szükségessé teszi a nemzeti összetartozás megerősítését. Így a darab lezárása valóban az emlékezésre koncentrál, továbbá arra a tényre, hogy június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az előadás rámutat arra is, hogy az elszakított magyaroknál az anyaországukhoz való kötődésükben kiemelkedő szerepe van a közös emlékezésnek e máig fájó történelmi döntésről. Ezért a Trianon, egy nemzet tragédiája című darabot minél több fiatalnak meg kellene néznie.
Borítókép: A feldarabolt Nagy-Magyarország térképe is többször felvillant (Fotó: Mirkó István)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezARTista Café: százötven éve született Harry Houdini
A Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen jelentkező műsoros pódiumbeszélgetésén mindig egy-egy cirkuszi témát állítanak a középpontba.
A vér színe jelölte a magyarságot - Trianonban értünk küzdött a vörös térkép
Hogyan tovább, szétszakadt ország?
Debütál a magyar történelem második legvéresebb ütközetét feldolgozó rockopera
Legendás ütközet rockzenei aláfestéssel.
„Megfogom az ambót, és beleüvöltöm a világba, hogy Feltámadt Krisztus!”
A Duna TV Ridikül című műsorának vendégei a saját húsvétjukról, a saját szokásaikról és az eltűnő hagyományokról vallottak.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Kipukkadt a lufi, vágott hangfelvételt közölt a feleségéről Magyar Péter
Magyar Péter egy ócska, undorító, gyáva sz.ar alak volt és marad is
Remegő hanggal jelentkezett be Ördög Nóra: támadás történt az Ázsia Expressz szállodájában
Puzsért is felhívta Bohár Magyar Péter ügyében (Videó)
„48 órával azután váltam el a férjemtől, hogy hozzámentem – megalázó volt, amit tett”
Újabb helyen mérettetné meg magát Magyar Péter
Retteghet Zelenszkij, súlyos fenyegetést kapott
Kecskemét: szerződést hosszabbított az alapember
Hont András odaszúrt Magyarnak
Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)
Főügyész Magyar Péter felvételéről: így nem törölhető a tartalom
Viszonya lehetett a játékosával, menesztették az angol klub edzőjét
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezARTista Café: százötven éve született Harry Houdini
A Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen jelentkező műsoros pódiumbeszélgetésén mindig egy-egy cirkuszi témát állítanak a középpontba.
A vér színe jelölte a magyarságot - Trianonban értünk küzdött a vörös térkép
Hogyan tovább, szétszakadt ország?
Debütál a magyar történelem második legvéresebb ütközetét feldolgozó rockopera
Legendás ütközet rockzenei aláfestéssel.
„Megfogom az ambót, és beleüvöltöm a világba, hogy Feltámadt Krisztus!”
A Duna TV Ridikül című műsorának vendégei a saját húsvétjukról, a saját szokásaikról és az eltűnő hagyományokról vallottak.