Trianon fájdalma zenébe és irodalomba sűrítve

Szuggesztív, közérthető, ugyanakkor megrázó lett Rátóti Zoltán Tria­non, egy nemzet tragédiája című előadása, amelyet a felújított és nemrég átadott Lónyay–Hatvany-villa színháztermében láttunk. A darab azt mutatja be, hogy nekünk, magyaroknak a Trianon okozta fájdalom megjelenítésére a zene és az irodalom a legalkalmasabb kifejező eszköz.

2021. 11. 18. 7:15
null
20211116 Budapest Batthyány Lajos Alapítvány Trianon egy nemzet tragédiája Rátóti Zoltán Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Trianonról beszélni még több mint száz év elteltével is fájdalmas, hiszen olyan tragédia érte nemzetünket, amely feldolgozhatatlan: 1920. június 4-én a tria­noni békeszerződés aláírásával Magyarországot darabokra szakították. Erre a tragédiára nem lehet eleget emlékezni. Rátóti Zoltán Trianon, egy nemzet tragédiája című előadását is az emlékezés hívta életre. A Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész a Batthyány Lajos Alapítvány felkérésére készítette el a darabot, mely egyszerre szuggesztív, közérthető és megrázó lett.

Fotó: Mirkó István

Az egyórás előadás nem csupán a színészi játék miatt ragadott magával, hanem a benne megszólaló zenék, versek és szövegek miatt is. Már a darab elején két zenei világ csap össze a színpadon, ezzel is érzékeltetve a magyarok és a Nyugat között feszülő ellentétet. A magyar zenét hegedű, a Nyugat zenéjét egy, a Győri Filharmonikusokból alakult vonósnégyes jelenítette meg. Rosonczy-Kovács Mihály hegedűszólói épp annyira szívbe markolóak voltak, mint a táncospár előadása. Elképesztő volt látni, hogy a zenén és a táncon keresztül mennyire érzékenyen jeleníthető meg nemzeti tragédiánk.

A zene mellett az előadás legnagyobb bravúrja az volt, hogy elhangzott gróf Apponyi Albert híres beszédének esszenciája. Rátóti Zoltán előadásmódja lebilincselően hatott.

Fotó: Mirkó István

Az elcsatolt területek csodálatos, korabeli épületei pedig a háttérben vetített kisfilmen köszöntek vissza, amelyet Novák Tamás filmrendező álmodott a vászonra. A képi megjelenítésben a feldarabolt Nagy-Magyarország térképe is többször felvillant. De a legmegrázóbbak az előadás végén felolvasott idézetek voltak: befolyásos vezetők, miniszterelnökök, miniszterek, újságírók és maga Churchill is megszólalt. Kemény, határozott mondatok, melyek után nem változott semmi. Mindezek azért is voltak lényegesek az előadás szempontjából, mert segítettek a trianoni döntés igazságtalanságának mélyebb átélésében.

Rátóti Zoltán az Apponyi-beszéd   esszenciáját adta elő       Fotó: Mirkó István

A rendezői koncepció Michael O’Sullivan forgatókönyvét alapul véve azt mutatta be, hogy nekünk, magyaroknak a Trianon okozta fájdalom megjelenítésére a zene és az irodalom a legalkalmasabb kifejező eszköz. Így az előadásban gyönyörű magyar verseket is hallottunk, mások mellett Kosztolányi Dezsőtől, Babits Mihálytól és József Attilától. Katona Kinga, a Nemzeti Színház színésze, Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, valamint a Déryné Társulat három fiatal művésze: Tarpai Viktória, Habodász István és Kárpáti Barnabás, valamint Rátóti Zoltán kitűnő alakítást nyújtottak, de a zenészeket és a táncospárt is dicséret illeti – szép egységet alkottak a színpadon.

Fotó: Mirkó István

De milyen méltó lezárása lehet ennek a fájdalmas témájú előadásnak? Rátóti Zoltán még ebben is képes volt utat mutatni, ugyanis Trianon tragédiá­ja az anyaországi és a külhoni magyarok számára mindmáig szükségessé teszi a nemzeti összetartozás megerősítését. Így a darab lezárása valóban az emlékezésre koncentrál, továbbá arra a tényre, hogy június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az előadás rámutat arra is, hogy az elszakított magyaroknál az anyaországukhoz való kötődésükben kiemelkedő szerepe van a közös emlékezésnek e máig fájó történelmi döntésről. Ezért a Tria­non, egy nemzet tragédiája című darabot minél több fiatalnak meg kellene néznie.

Borítókép: A feldarabolt Nagy-Magyarország térképe is többször felvillant (Fotó: Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.