Jávor Pál (aki Jermann Pál Gusztáv néven született 1902-ben Aradon) a háború előtti magyar filmgyártás egyik legkiemelkedőbb színésze volt. Alakított dzsentrit, kereskedőt, földművest és szerzetest is, de elsősorban szívtipró úriemberként tartották számon a nézők, aki nem vetette meg a bort, bármikor a zongora mögé ülhetett, sőt ha dalra fakadt, fület gyönyörködtetően énekelte a kor legnépszerűbb nótáit.
Nők milliói rajongtak érte, kevés színész tudott olyan csábítóan nézni, mint Jávor Pál a 30-as években. Ám hiába lágyult el tekintetétől milliónyi női szív, ő csak egyetlen nőt szeretett igazán tiszta szívéből egész életében. Bár sokan kapcsolatuk ellen drukkoltak – ami eleinte nagy port vert fel a közönség soraiban –,
Jávor mégis hűséges volt szíve választottjához, akit Landessmann Olgának hívtak, és aki gyermekeit egyedül nevelő asszony volt. Életük végéig kitartottak egymás mellett, szerelmük a mai napig példaértékű.
Kihívásokkal teli életéből is bőségesen meríthetett ihletet színpadi és filmes munkáihoz. Gyermekévei sokszor nélkülözéssel teltek, megjárta a frontot, majd élete utolsó időszakában Amerikában is megfordult. Eleinte újságírónak készült, de miután terve meghiúsult, beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, néhány év múlva már ő lett hazánk egyik legnagyobb sztárja.
Több mint hetven filmben szerepelt, filmes karrierje az 1929-ben forgatott hangosfilmkísérletben, a Csak egy kislány van a világon című művel indult, amit a Kék bálvány (1931) című hangosfilm követett. A nagy sikert azonban a szintén 1931-ben bemutatott Hyppolit, a lakáj hozta meg számára.
A megunhatatlan komédia az úrhatnám lakájról és nevelhetetlen gazdájáról a magyar filmtörténet legnagyobb közönségsikere lett. 2000-ben a Magyar Televízió javaslatára beválasztották a hazai filmtörténet legjobb tizenkét alkotása közé, majd 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.
Jávor Pál már befutott színészként jegyezte 1939-ben a Fűszer és csemegét, amely közvetlenül bemutatója után nézőszámrekordot döntött. Egy pesti kereskedőcsalád életéről szól a Csathó Kálmán színdarabja nyomán készült film, melyben Jávor a tisztességes, paraszti sorból származó kereskedősegédet alakítja. Bár itt is egy meseszerű, tanulságos történet rajzolódik ki, a karakter már összetettebb, amire a kritikusok is felfigyeltek.
Az Egy csók és más semmi, a népszerű operett 1941-es filmváltozata újabb szerelmi affér főszereplőjévé tette a filmben a színészt. Jávor Pál és Tolnay Klári kettőse mindenkit lenyűgözött. Párosuk annyira jól működött, hogy még a lassú, teátrális cselekmény ellenére is magával ragadta a nézőket.
Jávor Pált tehetsége és kitartása predesztinálta arra, hogy 1931 és 1944 között a magyar filmgyártás megkerülhetetlen alakja legyen. Ebben az időszakban minden ötödik hazai filmben játszott, jobbára főszerepeket. Munkássága, személyisége a magyar színház- és filmtörténet felejthetetlen egyéniségei közé emelte őt.
Sokat meg lehet tudni hitéről, tartásáról, polgári gondolkodásáról, ha a végrendeletébe betekint az ember.
Nagyon kérem, halálom után a szószékről hirdessék művésztársaimnak, volt kedves közönségemnek, és minden magyar testvéremnek, hogy egyedül Krisztust követve érdemes élni. Ez az egyedüli igaz érték itt, ami odaát az örökkévalóságban Isten színe előtt is megmarad, mert van örökkévalóság, van örök élet, van lélek
– hangsúlyozta Jávor Pál a végrendeletében.
Régi idők nagy mozijai – Hyppolit, a lakáj január 30-án, Egy csók és más semmi február 6-án, Fűszer és csemege február 13-án látható a Dunán.
Borítókép: Jávor Pál a Margitszigeti Nagyszálló halljában 1957-ben (Forrás: Fortepan)
