– jelentette ki a több további kérdést generáló következtetését.
Ezt követően a táncé volt a főszerep. Mi jellemzi Markó Iván hungarikumként értelmezhető totális színházát? Milyen hatással volt rá Maurice Béjart? Hogyan vitte tovább Béjart stílusát Markó? – többek között ezekre igyekszik választ adni Bólya Anna Mária, az MMA MMKI tudományos munkatársának és a Magyar Táncművészeti Egyetem docensének kutatása.
Az ellenkultúra kontextusában a keresztény könnyűzenéről Horváth Gergely, a Petőfi Media Group ügyvezetője gondolkodott. Kiemelte, hogy
a keresztény könnyűzene nem engedheti el a teológiai fókuszt.
Végezetül a Minden kornak megvannak a maga modernjei címmel ellátott panel következett. Falusi Márton költő, író és kultúrakutató a magyar neoavantgárd líráról (van-e, vagy nincs) tartott előadást.
Farkas Attila filozófus, az MMA MMKI tudományos munkatársa és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem adjunktusa a zenei témák sorát folytatta, ugyanis az első magyar punkegyüttes, az 1977-ben alakult Spions került a középpontba. Valljuk be, hogy a punkzene még ma is sokaknál kiveri a biztosítékot. Akkor gondoljunk csak bele, hogy a ’80-as évek Magyarországán milyen fogadtatásban részesültek a punk szubkultúra képviselői! Ízelítőt kaptunk az összesen három nyilvános koncertet meghirdetett (ám a megvalósulás akadályba ütközött) zenekarból. Ezt követően Müller Péter Sziámi Ex-Kódex című 1983-as filmalkotását Szekfű András filmtörténész lencséjén keresztül ismerhettük meg. A szerző azon kívül, hogy jelen volt, hozzászólásával növelte az előadás értékét.
Nem gondoltam volna, hogy ennyi új tartalmat tudunk hozzáadni a témához. Sőt, kiderült az is, hogy még nagyon sok mindenről lehetne beszélni. Nagyon jó volt, minden kolléga új anyagot hozott, új kutatást mutatott be, amelyek folytathatóak
– nyilatkozta a szakmai összejövetel után lapunknak Windhager Ákos.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!