Elhunyt Haraszty István szobrászművész

Életének nyolcvannyolcadik évében elhunyt Haraszty István Kossuth-díjas szobrászművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 07. 13. 16:35
Haraszty István
Budapest, 2009. november 17. Haraszty István Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászmûvész áll alkotása mellett 75 címmel nyíló kiállításának megnyitóján 2009. november 16-án este az Aulich Art Galériában. A kinetikus mûvészet jelentõs hazai alkotójának több mint száz mûvét bemutató tárlat 2010. január 7-ig tekinthetõ meg. MTI Fotó: Czimbal Gyula Fotó: MTI/Czimbal Gyula
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Haraszty István autodidakta művész volt, 1957-től 1965-ig műszaki ismereteket oktatott ipari tanulóknak. Az ötvenes évek közepén kezdett festeni. A Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke volt 1960 és 1970 között, mestere Laborcz Ferenc. Díszítőelemek tervezésével foglalkozott 1965-től 1967-ig, és a József Attila Művelődési Központban dolgozott dekorációsként, majd a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat belső tervezője, később pedig a kaposvári Csiky Gergely Színház szcenikusa lett.

1964 óta több mint ötszáz hazai és külföldi kiállításon vett részt. Első mobilját, a Köröket 1967-ben készítette, első korszakának egyik főműve a Fügemagozó (1970). A play art mestereként a hetvenes években gegek-sorozatát konstruálta meg: a pénzbedobásra elhallgató zenegépet, a Wurslitzert; a pénz helyett harsány kacajjal fizető páncélszekrényt, az Acélmosolyt vagy az óramutató járásával ellenkező irányban forgó mutatókkal felszerelt órát, A központi irányítást.

Mobiljai, kinetikus szobrai ott vannak számos jelentős hazai és külföldi közgyűjteményben. Köztéren állnak művei Budapesten, Dunaszerdahelyen, Székesfehérváron, Szöulban.

Egyéni kiállításai voltak például a székesfehérvári István Király Múzeumban (1977), az Iparművészeti Múzeumban (1981), a berlini DAAD Galériában (1988), a Körmendi Galériában (1994), a Műcsarnokban (1998), a Vadnai Galériában (2003), a Budapest Galériában és a Római Magyar Akadémián (2004), a Kogart Házban (2007), az Aulich Art Galériában (2009), a helsinki Magyar Kultúra Házában (Saxon Szász Jánossal,  2012). Ezenfelül számtalan csoportos kiállításon vett részt többek között Berlinben, Bécsben, Bonnban, Brémában, Münchenben, Oxfordban, Párizsban, Pozsonyban és Prágában.

Haraszty István 2001-ben lett Kispest díszpolgára. Tagja volt a Kanadai Szobrász Szövetségnek, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Kispesti Helikon Egyesületnek, a Magyar Szobrásztársaságnak, a Szinyei Merse Pál Társaságnak, a Nemzetközi Kepes Társaságnak, 2002-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem habilitációs bizottságának, a Laborcz Ferenc Művészeti Alapítvány kuratóriumának és 2008-2009-ben a Kossuth-díj bizottságnak. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

A szobrászművészt 1975-ben tüntették ki Kassák Lajos-díjjal, 1988-ban Munkácsy Mihály-díjjal, 1996-ban érdemes művész címmel, 1988-ban koszorús szobrász címmel, 1999-ban Pro Urbe Budapest-díjjal és a XVI. Országos Kisplasztikai Biennálé I. díjával. A Kossuth-díjat 2000-ben, a Prima díjat 2010-ben kapta meg, míg 2013-ban Hazám-díjat vehetett át.

Borítókép: Haraszty István Kossuth-díjas szobrászművész (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.