Hódolat az üvegnek

A magyar üvegművesség 700 évre tekint vissza, tavaly felkerült a szellemi kulturális örökség jegyzékébe. Idén felterjesztették az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének listájára is, mely az eltűnőben lévő szakmák ENSZ-védelmét jegyzi, hiszen 2022 az üveg nemzetközi éve, melyhez 74 ország, köztük Magyarország kormányszintű elkötelezettséggel csatlakozott. A tematikus év alkalmából rendezett Hommage á Glass – Hódolat az üvegnek című kiállítás a világörökség részét képező Budai Várnegyedben található De La Motte-Beer-palota barokk miliőjében mutatja be a XVIII. századi üvegművesség tárgyaitól a kortárs művészek alkotásáig az üvegművészet remekeit.

Fotó: Karasz

A szervezők a kiállításhoz a hely adottságait, szellemét, üzeneteit és minőségét akarták egy karakteres történelmi ívet húzva a látogatók elé tárni. Dr. Sík Attila műgyűjtő szisztematikus és átgondolt, múzeumi minőségű gyűjteményéből született válogatás mellé a kortárs üvegművészeti anyag összeállítása egy régi igényt, a tematizálást hivatott kielégíteni. A kortárs tárgyak zöme ide készült. A klasszikus értékekkel bíró környezetbe, ahol a polgári öntudat megszületett, a gazdagodást, a kiváltságot kellett tükrözni. A XXI. század üvegművészete visszafogottan, a tárgyakban kerülve a magamutogatást, talmi csillogást, inkább az alázatot az anyag különleges tulajdonságait megmutatva, de a befogadó felé a gyönyört felkínálva alkotta meg szobrait, képeit. 

A felkért művészek mondanivalójukat arra a nyelvezetre írták, amit elődeiktől megtanultak, mégis tetten érhető a sajátos és egyéni látásmód, magas fokú mesterségbeli tudás, mellyel a külföldi szakirodalom méltatja a magyar kortárs üvegművészetet. 

Fontos megemlíteni, a közöttünk élő és alkotó Carcass James nevét, aki az embert próbáló mesterség megőrzésében, saját stúdiójában segít megőrizni hagyományainkat.

A kiállítás 2022. augusztus 25-ig látogatható naponta 10–18 óra között. Tárlatvezetések regisztráció mellett.

1962-ben rejtett kincset találtak a Budai Várnegyedben a Dísz tér 15. számú épület emeletén 1962-ben. A II. világháború alatt hajlékukat vesztett családok kaptak menedéket az első emeleti, öt egymásba nyíló szobában, miután az erősen sérült északi falat és tetőt rendbe hozták. A sok beázás miatt kértek tisztasági festést a lakók. Mielőtt erre sor került, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően feltárásokat végeztek és végül 15 réteg alól előkerültek az itt látható freskók. Ennek köszönhetjük, hogy megismerkedhetünk Beer József Kajetán cseh származású patikus életével és lakókörnyezetével, egy olyan korral, amikor az Oszmán Birodalom 150 éves uralkodása után Mária Terézia császárnő Budát ismét korábbi fénykora dicsőségére építette újjá. 

Borítókép: Az üvegművészet határait kereső munka (Forrás: Várkapitányság)