Bizonyított tény, hogy a zenehallgatás alkalmazható fájdalomcsillapításra, kiváltképp hatékony a krónikus fájdalmak esetében, azaz amelyek több mint tizenkét hete tartanak. Arra azonban még nem jöttek rá, minek köszönhető ez a hatás. Különösen rejtélyes a zene fájdalomcsillapító hatása az akut eseteknél, tehát olyanoknál, amelyek tizenkét hétnél rövidebb ideje állnak fenn. Úgy tűnik, a zene alapvető tulajdonságai, például a tempója, kevésbé fontos a fájdalomcsillapító hatás szempontjából.
Az új kutatás feltárta: kulcsfontosságú viszont, hogy a páciens úgy érezze, ő dönt arról, hogy milyen zenét hallgat.
Az eddigi kutatások laboratóriumi mintákon alapultak, és nélkülözték a valódi, magától fennálló akut fájdalom vizsgálatát. Claire Howlin és kollégái azonban 286 olyan felnőttet vizsgáltak, akik a hétköznapokban, a laboratóriumon kívül is valós akut fájdalommal éltek, és értékelték a fájdalomszintjüket a zenehallgatás előtt és után. A kísérlethez használt zeneszámot speciálisan két változatban komponálták, eltérés volt a zene komplexitásában. A résztvevőket véletlenszerűen osztották szét, az egyik csoport a kevésbé összetett zenét hallgatta, a második az összetettebb változatot, a harmadik csoportban pedig azt a benyomást keltették, hogy a résztvevőknek van bizonyos kontrolljuk a zene tulajdonságait illetően, bár valójában ugyanazt a zenét hallották választásuktól függetlenül.
A kutatók arra jutottak, hogy azok a résztvevők, akik úgy érezték, kontrollálhatják a zenét, erőteljesebb csökkenést tapasztaltak a fájdalmuk intenzitását illetően, mint azok a résztvevők, akikben nem keltették a kontroll érzését. A kérdőívek tanúsága szerint a résztvevők a zene mindkét változatát élvezték, de nem találtak összefüggést a zene komplexitása és a fájdalomcsillapítás mértéke között.
Kiviláglott továbbá, hogy azok a résztvevők, akiknek a mindennapi életüknek is része a zenehallgatás, még fokozottabban tapasztalták a fájdalomcsillapító hatást akkor, amikor a zene fölötti kontroll érzését adták nekik.
A fenti eredmények azt sugallják, hogy a zene fájdalomcsillapító hatásának optimalizálásában fontos tényező az, hogy a páciens választhasson, és hogy már tapasztalt zenehallgató legyen. A további kutatásokban ezt a két tényezőt, a választást és a zenében való elmerülés képességét vizsgálják majd tovább, valamint azokat a stratégiákat, amelyekkel a zenehallgatás, a zenében való elmerülés képessége fejleszthető.
A kutatók így összegezték eredményüket:
Most már tudjuk, hogy a zene egészségre gyakorolt jótékony hatásának fontos pillére a zene megválasztásának aktusa. Valószínű, hogy az emberek közelebb érzik magukhoz azokat a zenéket, amelyeket maguk választottak és figyelmesebben hallgatják.
