időjárás 4°C Natália 2022. december 9.
logo
Matisse első kiállítása látható Budapesten a Szépművészeti Múzeumban

A gondolatok piros és kék színe

Oszlányi Gyöngyvér
2022.10.02. 06:56 2022.10.03. 16:06
A gondolatok piros és kék színe

A modern festészet egyik úttörőjét először láthatjuk a Szépművészeti Múzeumban, ahol közel hatvan év festményein, rajzain, szobrain keresztül ismerheti meg a látogató azt a korszakot, ahol a festők újraértelmezték a szépséget, és a klasszikus festészet elleni lázadásként erős vonalakkal, intenzív színekkel reagáltak a húszas évek zavaros átalakulásaira.

A gondolatok színe kifejezés – amely a kiállítás címe – Louis Aragontól, a festő barátjától származik, időrendi sorrendben mutatja be a művész legmeghatározóbb szakaszait. A kiállítás végigvezeti a nézőt Henri Matisse kezdeti festészeti korszakától a fauve szakaszon keresztül a „tiszta szín festészetéig”. A lezárás pedig élete fő művének tartott vence-i Rózsafüzér kápolnában látható színes üvegablakainak gouache papírvágás technikával készített vázlatait mutatja be.

Matisse, aki felnőttként, egy betegségnek köszönhette a festészettel való találkozást, elhagyta a jogi pályát, hogy festő lehessen. A tárlat első termében látható a művész második alkotása, az Olvasó nő, amit az akkori köztársasági elnök felesége választott ki, és a Salon de la Societe Nationale des Beaux Arts tárlaton mutatták be.

Matisse volt az, aki délfrancia tengerparti kisvárosi utazása során a fény hatásaival és az erős, intenzív színekkel leegyszerűsített formavilágú képeivel indította el a fauvizmus mozgalmát. Ahogyan Andre Dearin mondta Matisse képeiről, a színek dinamitrudakká váltak, míg a merész színhasználat-hasonlatra Matisse annyit válaszolt: kitalálom, hogyan énekeljenek a színeim.

Az Algériai nő festményével a művész egy újfajta világot teremtett, ahol a modellek érzéki megjelenítését erős kontúrral hangsúlyozta. Ahogyan az 1907-ben készült Fényűzés I. festménye is fontos mérföldkő a kezdeti korszakában, amiben már érzékelhető az a gondolatiság, ahogyan Matisse a színekkel kísérletezett. A kiállítótérben időrendben elkülönített festmények és grafikák szépen vezetik a látogatót, és bemutatják hogyan jutott el Matisse a rá jellemző, teljesen egyedi színvilág megteremtéséhez.

A Szajna-parti műtermében készült festményein a kék színeket és fényeket látva a képet néző szinte elképzeli, hogy ő is ott van a szobában, és a francia ablakon kinézve a párizsi kilátást élvezi. Ez az ablakmotívum négy fontos festményén is megjelenik. Később a művész Nizzába költözése idején is folytatta intimebb témájú képein a kitekintést a világra az ablakon keresztül, miközben a modelljeit artisztikus enteriőrökben festette meg.

Érdekes életutat járt be Matisse, aki a viszonylag késői pályaválasztása ellenére elég gyorsan sikeres lett a francia képzőművészetben. Az Odaliszk vörös nadrágban című festményét például a kiállítás évében, 1922-ben megvásárolta a francia állam. A festményen látható fekvő nőalak a kedvenc modellje volt, és a művész tiszteleg Ingres és Delacroix mesterművei előtt, miközben teljesen újrafogalmazza a női szépségről alkotott vizuális elképzeléseket. Ahogyan a plasztikus, óriási hátszobraival monumentális faliképeket alkotott.

Az egyszerűsítésre törekvő Matisse munkamódszerét legjobban az Ülő rózsaszín akt című festmény mutatja be. A kép Lídia Delektorszkaját ábrázolja, aki eleinte asszisztense, majd öregkori szerelme lett a festőnek. A többször átdolgozott akt végül sziluettszerű formában látható. A kép hónapokon át készült.

Ennek ellenpólusa a Csendélet zöld márványasztalon című kép, amit a művész egy ültő helyében festett meg. A fiatal lány fehérben című alkotás esetében a színekkel mesterien bánó Matisse különleges érzékkel tudta a piros és kék árnyalatait úgy ábrázolni, hogy közben a kompozíciót is teljesen új perspektívába helyezte. A festőművész utolsó éveiben a legnagyobb művében tudott kiteljesedni, a vence-i Rózsafüzér kápolna belső terének a tervezésében és a gouache technikával készített ólomüveg ablakok motívumainak elkészítésével. Az 1951-ben felszentelt épületről Matisse azt mondta, „négy év exkluzív és szorgalmas munkámba került ez a mű. Minden tökéletlensége ellenére remekműnek tartom.”

A kiállítás végén, a múzeum előtti oszlopcsarnokban a figyelmes látogató is láthatja azt az éteri, különleges fényt, amit Matisse egész életében festett.

A tárlat október 16-ig látogatható.

Borítókép: a kiállítás (Fotó: MTI/Mohai Gábor)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.