Semmi esélye nem volt hazánknak

A Tősér Árpád rendezte Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm különlegessége, hogy francia történészek is rámutatnak arra, hazánk küldöttségének semmi esélye nem volt a súlyos és embertelen döntés enyhítésére. A filmből az is kiderül, hogy a magyar delegáció nem tarthatott kapcsolatot a külvilággal, nehogy a magyar álláspont mellé állítsák a francia sajtó révén a francia közvéleményt. Ennek érvényesítésére attól sem rettentek vissza, hogy detektíveket alkalmazzanak a küldöttségünk megfigyelésére.

2022. 11. 10. 7:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Trianon ma is fáj minden magyarnak, ha értelmünkkel és szívünkkel felmérjük azt a tragédiát, ami velünk, magyarokkal, nemzeti közösségünkkel, lakóhelyünkkel, családunkkal, felmenőinkkel történt – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm budapesti díszbemutatóján. Hozzátette: minden magyar nemzedék életében el kell jönnie a pillanatnak, amikor a maga mélysé­gében találkozik ezzel a tragédiával. A miniszter arról is szólt, hogy Trianon óta immáron a negyedik generációja nő fel egy több mint ezeréves nemzetnek, amelyet 102 évvel ezelőtt az első világháború győztes nagyhatalmai halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélni, és amelynek egy évszázad elmúltával is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élni.

Mi az elmúlt évszázadban megtanultuk, hogy egy nemzet nemcsak egy országban egyesülhet, hanem a fizikai határok felett is

– hangsúlyozta, utalva arra, hogy 2010 óta alapvető fordulat következett be a nemzetpolitikában. – Tudtuk, meg kell törni Trianon átkát. Azt az átkot, amely egyszerre sújt bennünket, magyarokat és egész Közép-Európát. Ezért mondtuk ki az alaptörvényben, hogy intézményes felelősséget viselünk és nemcsak érzünk a magyar nemzetért – fogalmazott.
Arról is szólt, míg Európa egyre több országa küzd azzal, hogy határain belül beszéljék anyanyelvüket, addig egy évszázaddal Trianon után is többmil­lióan beszélnek, sőt élnek és éreznek magyarul az ország határain kívül, szerte a világban.

Az előttünk álló évszázad feladata, hogy megmaradjunk, erősödjünk és gyarapodjunk

– tette hozzá Gulyás Gergely.

 

Arra is rámutatott, a történészeknek a rendszerváltozás után hatalmas fehér foltokat kellett felfedezniük a XX. századi magyar történelemből, óriási munkát végeztek el. Mostanra elkészülhetnek azok a filmek is, amelyek ezeket a fehér foltokat tárják elénk úgy, amint azt a tudomány ismeri, és ahogyan azt magyar szemmel megismertetni szükséges – hangsúlyozta, köszönetet mondva ezért a film alkotóinak.
Kiemelte: ez a film váratlan módon időszerű figyelemfelhívás is arra, hogy még a lehetetlennek tűnő helyzetekben is sokat tehetünk.

Akkor is, ha mindenki ellenünk van, akkor is, ha államok vezetői nem ismerik fel, hogy a tisztességes béke az egyetlen lehetséges út. Akkor is, ha térdre akarnak kényszeríteni és akkor is, ha nem tisztelik szuverenitásunkat

– fogalmazott Gulyás Gergely.
A Béke – A nemzetek felett története szerint az első világháborút követően Magyarország komoly válsággal nézett szembe: már nem volt vezető nemzet az Osztrák–Magyar Monarchián belül, és lakosságát, területét, gazdaságát, illetve vezetését is súlyosan érintette az első világháború. 

A nemzet fennmaradása, úgy tűnt, hogy az Apponyi gróf vezette békedelegáció sikerétől függ. 

A film bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai okokat és körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek.

A magyar dokumentum-játékfilm szakértői felteszik azt a kérdést: vajon kik húzták valójában a trianoni határokat? Miért őrizték a magyar delegációt detektívekkel? ­Miért voltak elzárva a külvilágtól?

A premieren interaktív Trianon-kiállítás várta a jelenlévőket, továbbá Molnár Levente operaénekes és a Magyar Rhapsody Projekt különleges, az operát, a rockot és a tradicionális magyar hangzásvilágot ötvöző koncertet adott. A Megafilm alkotása, amelynek producere Helmeczy Dorottya, csütörtöktől látható a mozikban.

 

Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: Megafilm)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.