időjárás -2°C Adél 2023. január 29.
logo

Tamburás találkozó Délvidéken

Magyar Nemzet
2022.11.27. 06:54 2022.11.27. 10:42
Tamburás találkozó Délvidéken

A Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság által támogatott csantavéri Szárazfa lelke tamburafesztivál értékes programja volt Eredics Gábor, a Vujicsics Együttes vezetőjének előadása. A Kossuth-díjas népzenész hazatérve számolt be a tartalmas napról.

– A X. Szárazfa lelke tamburafesztiválon tamburások találkoztak Csantavéren, de az eseményen részt vettek énekesek, táncosok és – mint a tamburazenekarok kiegészítő hangszeresei – fúvósok és hegedűsök is.

Megtiszteltetés volt számomra, hogy nagy érdeklődéssel kísért előadást tarthattam. Beszédemben igyekeztem összefoglalni a tambura megszólalásának és tamburazenekar hangzásának lényegét.

– fogalmazott Eredics Gábor, kiemelve: legfőbb célja volt, hogy a vajdasági tamburásoknál kissé „nyitogassa” a repertoárt a magyarországi és a kisebbségekhez kötődő zenei anyagok felé. A muzsikus szerint a hazai, vajdasági Tisza-mente anyagainak ápolása valóban a legfontosabb, ugyanakkor a tambura vitathatatlanul balkáni, sőt messzebbre tekintve ázsiai eredetű, s délszláv közvetítéssel érkezett Közép-Európába az úgynevezett tambura szamica.

– Viszont a Szerémségben kialakult tambura hangszercsalád és a tamburazenekari gyakorlat egyértelműen a magyar kulturális hatások következménye: e vidéken a cigányzenekarok mintájára, szinte tudatosan alakították ki a különleges pengetős zenekari hangzás hangszereit – magyarázta Eredics Gábor. – Ezzel kapcsolatban informáltam az egybegyűlteket, hogy nemrégiben megjelent a Tambura-tanulmányok című kötet a Kalász Művészeti, Nevelési Alapítvány gondozásában, számos értékes dolgozattal és hangzó melléklettel. Jó szívvel ajánlottam, mivel az alapítvány kuratóriumának én vagyok az elnöke.

Eredics Gábor Fotó: Tóth László

A képzésen több mint húsz fő vett részt, és érdeklődéssel hallgatták a szokatlan megállapítást, miszerint a tamburazenekar, a tamburacsalád által alkotott együttes igazi hungarikum. 

– Akkor sincs ez másként, amikor horvát, szlavóniai, vagy vajdasági szerb tamburazenekart hallunk. Elterjedését is meghatározhatjuk, a tamburazenekar kultúrája – a vegyes lakosú területeken – Újvidékig ér el, Belgrádban már nem annyira népszerű – emlékeztetett a zenész, aki javasolta hallgatóságának, hogy a tamburazenekarok repertoárjába a magyar anyag mellé bátran vegyék fel az adott település, adott esetben szerb dallam anyagait is.

Az előadást a fesztivál követte, amin huszonkét produkciót láthattunk a színpadon. Olyan települések zenészei érkeztek, mint Csantavér, Zenta, Gunaras, Bácsfeketehegy, Tornyos, Ada, sőt Temerinből is jöttek muzsikusok. Bátáról a Pántlika Zenekar szintén fellépett a találkozón. A programot táncegyüttesek és népdalkörök is színesítették, így a tambura számos szerepkörben, önállóan és kísérőként is bemutatkozhatott.

– Figyelemreméltónak találtam, hogy a profi együttesek mellett az amatőrök is bemutathatták tudásukat, s a fiatalok is szép számmal vettek részt az eseményen – sommázta tapasztalatait Eredics Gábor.

Borítókép: Fellépők a csantavéri fesztiválon (Forrás: Hagyományok Háza)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.