A Budai krónika az első Magyarországon nyomtatott könyv, 2023. pünkösd vigíliáján lesz 550 éves. Hazánkban alig két évtizeddel Gutenberg első kiadványának megjelenése után létrejött a nyomdászat. Hess András munkája egyedülálló az európai tipográfia történetében, hiszen nem ismerünk több példát arra, hogy egy nemzet első nyomtatványában a saját történelmét örökíti meg. A krónika feltételezhetően kétszáz eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn, amelyet Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban őriznek. A magyar nemzeti könyvtár példánya teljes, eddig kétszer készült hasonmás kiadás róla: 1900-ban és 1973-ban. Az évfordulóra a könyvtár újra megjelentette a művet Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában.
A Ferenc pápa számára készült különleges példány aranyozott rézveretekkel és cabochon (gömbölyített előlapú) krizopráz kövekkel díszített, aranyozott fehér bőrkötéses díszmásolat, amelyhez latin, magyar és angol nyelvű kísérőkötet társul.
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” – befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által. A Budai Krónika utolsó mondatával kezdődik a magyar nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon. Hess András neve alapján német származású tipográfus a római Lauer nyomdában dolgozhatott segédként, s Kárai László budai prépost meghívására érkezhetett Budára 1471 késő tavaszán, hogy Itáliában kapott betűkkel készítse el az első magyarországi nyomtatványt. A háborús pusztítások következtében levéltári forrásokkal sajnos nem rendelkezünk az officina létrejöttének körülményeiről, valamint működéséről, így az összes tudásunk a könyvben rejtőzik. Innen tudjuk, hogy a nyomdászmester június 5-én fejezte be munkáját, nagyjából két évvel megérkezése után.
Borítókép: A Budai krónika Ferenc pápa számára készült díszmásolata (Fotó: OSZK/Pohánka Xénia, Bornyi Márton)