A töredék a Grazi Egyetem könyvtárának gyűjteményéből származik, és Theresa Zammit Lupi könyvrestaurátor csütörtökön mutatta be a nagyközönségnek. A 15 centiméter × 25 centiméter papiruszdarab vélhetőleg egy jegyzetfüzet maradványa. A restaurátor egy szálra bukkant a kötés mentén, és ebből, valamint a könyvformátumból, a fűzésnyomokból és a jól körülhatárolható margókon belül futó írott szövegből jutott arra a következtetésre, hogy egy könyvtöredékről lehet szó.
Eddig azt feltételezték, hogy a könyv forma az időszámításunk szerinti második században keletkezhetett. Az i. sz. 150-250 közötti időszakból származó, napjainkig a legrégebbiként ismert könyveket az Egyesült Királyság nemzeti könyvtárában és a dublini Chester Beatty Könyvtárban őrzik. A grazi töredék azonban ezeknél négyszáz évvel idősebb.
A papirusztöredéket több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel egy ásatás során az egyiptomi Hibeh nekropoliszában. Amikor megtalálták, egy szarkofágban fekvő múmiát takart.
1904 óta őrzik a Grazi Egyetemen egy ötvenkét darabból álló papiruszgyűjtemény részeként, amely az egyiptomi Ptolemaida-dinasztia idejéből származik. A leletet 1906-ban publikáló régészek szerint egy jegyzetfüzetből származó lapról van szó, amelyre időszámításunk előtt 260 környékén sör- és olajadóról szóló számlákat írtak görögül.
Erich Renhart, a Grazi Egyetem könyvtára különleges gyűjteményének tudományos vezetője elmondta: a nemzetközi szakmai közösség még idén ősszel megvitatja az új felfedezést és annak következményeit. Hozzátette: a lelet fényében újra kell gondolni a könyvtörténelem kezdeteit.
Borítókép: Theresa Zammit Lupi a Grazi Egyetem restaurátorműhelyében a könyvtöredékkel (Fotó: Uni Graz/Kernasenko)
