A békebeli Kéhli vendéglő
A társaskör és a múzeum mellett az egykori Óbudáról itt maradt a Kéhli vendéglő is. A ’60-as, ’70-es években a régi Óbudát fokozatosan átépítették, a kacskaringós utcák és a földszintes házak helyére panelek tucatjai kerültek; a Mókus utca azon szakasza, ahol a Kéhli állt, sértetlen maradt. Ma is átélhetjük azt a békebeli hangulatot, ami miatt Krúdy törzsvendég lehetett a vendéglőben.
Az óbudai kiskocsmák világa nosztalgiát ébreszt mindenkiben, aki egy kicsit is ismeri a századfordulós Budapestet. Ez Krúdynak is köszönhető, hiszen nemcsak lakosa volt Óbudának, de lelkes rajongója is a városrész kiskocsmáinak. Az író élete utolsó három évében naponta járt a Kéhlibe, sőt a legenda szerint a halála előtti utolsó estén is a Kéhliből hozott zöldszilváni társaságában mulatott. Krúdy már életében legenda volt. A pesti közönség már akkor is szívesen látogatott el az író törzshelyére, hogy érezhesse Szindbád világát. Az étterem nagytermének falán pedig egy tábla őrzi Krúdy emlékét. Egy igazi Krúdy-fröccsöt kortyolva emlékezzünk mi is a magyar irodalom legtermékenyebb alkotójára, aki többet írt, mint Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán, s hatalmas életművének jelentős része máig feldolgozatlan. A legenda úgy tartja, Krúdy 9 dl bor, 1 dl szóda arányban fogyasztotta fröccseit, mondván: „A víz megnevetteti a bort.”
Borítókép: A Mare Temporis századforduló divatja szerint öltözött hölgyei történeteket meséltek a múltból (Fotó: Katona Vanda)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!