Sokakban felvetődhet a kérdés, hol található a Krúdy negyed. 2013-ban, a Krúdy-év részeként az Óbudai Társaskör kezdeményezésére négy intézmény fogott össze: az Óbudai Társaskör, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Kéhli vendéglő, valamint a Mókus Sörkert és Étterem. Krúdy negyed néven kulturális és gasztronómiai élményt nyújtva járultak hozzá akkor az ünnepi év eseményeihez. A múzeum különleges programokkal készült idén is a Múzeumok éjszakájára. A Játékszerek anno 25 éve – Több mint egy bolt! című időszaki kiállításukon az idén 25 éves jubileumát ünneplő bolt termékeinek megismerése mellett azt is megtudhattuk, miért gyűjt valaki játékokat, milyen szempontok érvényesülnek a gyűjtés során. Az alagsori Bacchus-teremben a játék mint műtárgy mutatkozott be. A kertben a századforduló Budapestjét idézték meg, a Grand Hotel Royal Budapest – A luxusszálló története című kiállításhoz kapcsolódva. A Mare Temporis századforduló divatja szerint öltözött hölgyeinek segítségével érdekes történeteket ismerhettünk meg: hogyan látta a luxust a szobalány, milyen volt az első bál 1896-ban, melyik a cukrászda legfinomabb süteménye? Sok más program között interaktív élménysétát is tartottak a vendéglátás történetében.
Krúdy Gyula egykori lakása Óbudán
Ezen a misztikus éjszakán a múzeum bejáratánál függő Krúdy-kép vonzotta a látogatót, hogy megnézze Krúdy Gyula egykori lakását, ahol az író élete utolsó három évét töltötte. Ezeket az egymásba nyíló szobákat utalta ki 1930-ban a főváros a lakbérhátralékok miatt a Margitszigetről kitett írónak és családjának. „Nekem soha nem volt otthonom” – mondta Krúdy Gyula, és ezt állítja címében a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kamarakiállítása is. Az egyik szoba egy polgári otthon lakószobája, amelyben felelevenítik, hol is lakott az író, mióta a XIX. század utolsó éveiben a fővárosba érkezett. Mint írják, se szeri, se száma azoknak az albérleteknek, hónapos szobáknak, ahol a nyíregyházi író megtelepedett. Valóban nem volt igazi otthona, mert ha alkalom adódott, mindig megszökött onnan. Ennek részleteiről is olvashatunk a tárlaton. A másik szobában az író műveiben fellelhető vendéglátóhelyeket veszi számba, köztük az egykori tabáni kocsmákat. Krúdy erősen kötődött a kisvendéglőkhöz, és sokszor írt vendéglátással kapcsolatos fejezeteket. Mindannyian emlékszünk a Latinovits Zoltán által megformált Szindbád jelenetére a velős csontos húslevessel Huszárik Zoltán filmjéből.
