− A tavalyi három helyszín után idén már tizenkét településen lesz jelen a rendezvény, ebből kettő határon túli, ugyanis a Nemzetközi cigány dal napját bemutatjuk Párkányba és Krakkóba is. A magyar nagyvárosok mellett lesz egy kis zalai falucska is, ahova elvisszük a roma zenét. Szécsiszigetben pár éve lépünk fel, és ott olyan óriási szeretettel fogadtak minket, hogy azt hiszem, az volt életünk egyik legkedvesebb szereplése. Szervezőként nyitottak vagyunk ezekre a helyszínekre, a vidéki emberek szeretetére, de fontos, hogy ezáltal olyan együtteseknek is tudunk bemutatkozási lehetőséget adni az ismert előadók mellett, akik kevésbé ismertek. Mivel nagyon sok érték rejlik a XXI. századi cigányzenében, távlati célunk az, hogy az Európai Unió minden egyes tagállamában megszervezzük augusztus 8-án a nemzetközi cigány dal napját − csapunk bele a beszélgetésbe Mazsival, aki szívügyének érzi azt, hogy bemutassa a cigányzene sokszínűségét.
− Itthon, ha egy ember fülét megüti a cigányzene, szinte biztos, hogy a vendéglátós vagy esküvői mulatósra gondol, amellyel nincs bajunk, csak ennél sokrétűbb ez a műfaj. Olyan zenészeink vannak a folklór vagy akár a jazz területén, akik ha nem Magyarországra születnek, biztosan világsztárok lettek volna.
A mi muzsikánk a spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét, életörömét.
− meséli a főszervező, aki hozzáteszi, hogy a cigányság a kontinens legnépesebb kisebbsége, amely minden országban jelen van. – Mi mindenhol képviseljük a saját kultúránkat, ám az utazásaim alkalmával azt vettem észre, hogy bár a tradicionális roma dalok mindenhol feltűnnek, az anyaország saját hangzásvilága, folklórja hatással vannak rájuk, formálja őket. Idén még nem tudtunk külföldi zenekarokat meghívni, de mi már küldtünk bandákat más országba, hogy hirdessék a cigány zenei nyelv fontosságát. Sajnos a mai napig több fesztivál ignorálja a roma zenét, pedig a világzene mellett bőven elférne ez a műfaj is. Sokszor ez csak a szervezőkön múlik, pedig ahol fellép egy cigány zenekar, ott mindig hatalmas a buli.
A cigány dal napja Esma Redzepova északmacedón énekes születésnapjához kötődik. A világhírű művész 2016-ban hunyt el, csaknem fél évszázados karrierje végén, s az egyik első előadók között volt, aki cigány nyelven énekelt.
A 2022-ben hirtelen jött ötlet miatt Rostás Mihály csapatának csupán két hónapja volt a szervezésre, ám ebben az évben a bővebb időkeret mellett több forrást is kapott a nemzetközi cigány dal napja. − Idén már bátrabban kerestem a fellépőket, így harmincnyolc zenekar, két tánccsoport és kiváló vendégénekesek fogadták el a meghívásunkat.
Velünk lesz például Szirtes Edina Mókus, Dresch Mihály és Fekete Bori, az Etnorom, a Romano Drom, a Kalyi Jag, Cimbalibant, Lukács Miklós–Cimbiózis-trió és még sokan mások. Párkányban a Harcsa Veronika–Gyémánt Bálint-duó és Duka Laci Gipsy Swing zenekara lépnek fel a sétálóutca színpadán.
Mazsival a roma és nem roma zenészek és koncertlátogatók kapcsán arról kezdtünk el beszélgetni, hogy vajon a zene, illetve a muzsikus mennyire lehet kapocs a két fél között. – A cigányzene annyira improvizatív, hogy bármilyen műfaj jól tudja magát benne érezni, illetve az körbe tud ölelni szinte bármilyen muzsikát.
A szélsőséges csoportok előszeretettel uszítják negatív jelzőkkel a nem cigányokat a cigányság ellen, ami nagyon szomorú, pedig ha elmész egy cigányzenei koncertre, ott nem ez a hangulat tapasztalható. Cigányok és nem cigányok együtt mulatnak.
