Lakatos Mónika és a Cigány Hangok hibátlan lemeze

Összetéveszthetetlen hangján mintha őscigány érzések szakadnának fel. Rekedtes, füstös, nyers, ám mégis lírai hangszín.

Lakatos Mónika és a

Letisztult, egyszerű és igen, autentikus hangszerelés. Ez volt az első benyomásom a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok Hangszín című lemezének hallatán.

Autentikus annyiban, hogy az oláh cigány zenében egykoron kizárólag „ritmushangszerek” szerepeltek. Az idézőjel oka, hogy a szájbőgőt vagy a ceglédi kannát nem kifejezetten hangszerként tartjuk számon – a szájbőgőt pláne nem, ami az ember ajkát, nyelvét, fogsorát jelenti. A korongon valódi instrumentumok is megszólalnak, mindenekelőtt a gitár, főleg ritmushangszerként, illetve a tambura. A pergetőket ritmusközpontúság uralja, ami a hagyományőrzés, pontosabban, a hagyomány továbbvitelének biztos jele.

Lakatos Mónika és a Cigány Hangok Hangszín című lemezének borítója

A Khél lászá című kompozícióban szájbőgő szól kannakísérettel. Szól? Mit szól, ketten is improvizálnak a szöveg előtti ének hosszú intrójában. A szövegtelen dallam szintén jellemzője az oláh cigány muzsikának. Nem kell zenetudósi passzus, hogy az ember kiókumlálja: a vándorló életmód kényszerítette ki ezt a fajta zenét, „hangszerelést”. A ceglédi kannának valós zenetörténeti nyoma akad, lévén az ­1970-es évek egyik gyűjtőútján lejegyezték: a Huttyán nevű szájbőgős kannával kísérte magát.

A Khél lászá zenekari bevezetőjével el is érkeztünk a muzsika szívéhez, Lakatos Mónika énekéhez. A Womex-életműdíj után vélhetően nem szorul rá senki dicséretére, de nem tehetek mást, mert annyira jó. Összetéveszthetetlen hangján mintha őscigány érzések szakadnának fel. Rekedtes, füstös, nyers, ám mégis lírai hangszín. Mint a bluesban a blue note, amitől blues a bluesmuzsika. Ugyanakkor, úgy tetszik, népzenét hallunk, ami csupán részben igaz. Ellenben minden szerzemény autentikusan szólal meg, a hagyományos frazírozás miatt. Ilyen az oláh cigány zene előadásmódja.

Ám a muzsikusok kilépnek a műfaji klisék közül, s több szerzeményt határozott balkáni elemekkel gazdagítanak, amiket a Kusturica-filmekből ismerünk.

Ebben nyilván szerepet játszik a tambura, például a Hej, Bora, vagy a Khángéri esetében. Noha a szöveget nem értem, ezek a pergetők bizonnyal életigenlő történeteket mesélnek. Megragadva a pillanatot, mert a cigányzenében nem kizárólag a zene, de a szöveg is rögtönzések nyomán alakul, változik.

A Csi lav tut igazi sláger, amelyet anno az AndoDrom vitt sikerre. Az a zenekar, amelyikből a Romano Drom alakult, ahol Rostás Mihály Mazsi gitározott, felesége, Lakatos Mónika pedig vendégként énekelt. Ennél a román cigány népdalnál már vastagabb hangszerelés szól, harmonikával erősítve. A dal magyarul így hangzik: „Piros alma a tarisznyában, piros almát kettészelem. / Ha felveszed a piros kendőt, feleségül nem veszlek el, / nem veszlek el, vízbe doblak, feleségem nem leszel.”

A szöveget azért idéztem, hogy képet kapjunk a pergetők vérbő, élettől duzzadó világából. A másik, hasonló slágert, a Szávátonét a Romengoval Káthéné albumon adta elő Lakatos Mónika és férje, Mazsi, Rosonczi Kovács Mihály virtuóz hegedűszólóival. Jelen lemezen tambura játssza a szólamot, ezzel erősítve a balkáni hangulatot.

Lakatos Mónika összetéveszthetetlen hangján mintha őscigány érzések szakadnának fel
Fotó: Bach Máté

És ebben a dalban teljesedhet ki a többi közreműködő vokalista.

A pergetők mellett akadnak szép hallgatók is, mint az Elment a madárka bukovinai székely népdal, amely a Makám, a Vízöntő vagy a Vasmalom nyolcvanas évekbeli hangzását idézi, megfejelve balkáni páratlan ritmusokkal. Az album végéhez közeledve ismét a jókedvet „pergetik” fülünkbe a zenészek. A Pálinka című dal pont az, amit a címe sugall. A Jóska bácsi – amelyet címe ellenére nem magyarul énekelnek – amúgy erdélyi pergető, s ízléssel foglalja keretbe a remekül szerkesztett és válogatott anyagot.

Végezetül következzék az alkotók névsora, mint valami film végi stáblista: Lakatos Mónika, Balogh Andrea, Balogh Ildikó Krisztina, Rostás Dzsenifer ének, Rostás Mihály Mazsi gitár, tambura, Lakatos Róbert gitár, Kovács A. Máté kanna, szájbőgő.

Lakatos Mónika és a Cigány Hangok: Hangszín, Music Hungary Zeneműkiadó/FolkEurópa Kiadó, 2020.